Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

3. A vízkészlet és a vízigény egyensúlyának szabályozása

tényezőinek elemzése alapján becsüljük. Ez utóbbi esetben a lefolyás meny- nyisége lényegében a csapadék és párolgás adataiból határozható meg.

A potenciális vízkészlet jellemzésekor alapvető fontosságú az időbeli eloszlás. Ismerete elengedhetetlen a lefolyás teljes szabályozásának megvalósításához, a szabályozó rendszerek kiépítéséhez. Az időben változó vízkészletet kell a lefolyásszabályozás során összhangba hozni az időben változó vízigényekkel. Az évi lefolyást, mint valószínűségi változót kell figyelembe venni. Másszőval, a természetes vízkészlet, mint potenciális vízkészlet valószínűségi eloszlásfüggvénnyel jellemezhető. A potenciális vízkészlet jellemzéséhez ismernünk kell az évi lefolyás várható értékét, statisztikai paramétereit és eloszlásfüggvényeit. Az évi lefolyás általában a normál, a lognormál, a két és háromparaméteres gamma eloszlást követi (Klemes, 1975). Ismernünk kell továbbá a száraz és a nedves évek lefolyási viszonyait is.

A vízgyűjtőterületről évről évre lefolyó vízmennyiség ismerete azonban önmagában nem elegendő a lefolyás szabályozás megvalósításához. Ismernünk kell a lefolyás eloszlását éven belül is. Ez határozhatja meg ugyanis a rövid idejű szabályozás tervezési előírásait. Az éven belüli eloszlást a havi lefolyási adatokkal jellemezhetjük, amelyek száraz és nedves hónapok adatait egyaránt tartalmazzák. Nem szükséges azonban, hogy ez az elemzés minden esetben naptári évre vonatkozzon. Célszerűbbnek látszik, ha a mértékadó lefolyási folyamatok teljes lefutási idejét vesszük figyelembe és igy a naptári év határain átnyúlunk. Ennek gyakorlati megvalósítása azonban sokszor nehézségekbe ütközik.

A potenciális vízkészlet jellemzéséhez ismernünk kell a készletek eredetét is. Másszóval meg kell becsülnünk a hóolvadásból, a felszínalatti beszivárgásból és a közvetlen lefolyásból eredő vízkészletek mennyiségét. Ezt a vizsgálatot az egész vízgyűjtőre, éppen úgy mint a fontosabb részvizgyüjtő- területekre el kell végezni.

Az összes említett becslés elkészítéséhez általában a statisztikai elemzés használatos. Az utóbbi néhány évtizedben mért lefolyási adatok elemzésénél azonban figyelembe kell venni a hidrológiai körforgást befolyásoló emberi tevékenység lehetséges hatását is. Ezért az elemzés első lépéseként - amennyiben szükséges - el kell végezni az észlelt lefolyási adatok szükséges mértékű korrekcióját. Például egy vízgyűjtőterületen, ahol az öntözés alapvetően fontos, a vízfolyásokból öntözési célra kivett viz mennyiségét hozzá kell adnunk az öntözési időszakban észlelt lefolyási adatokhoz. E kérdésekkel kapcsolatos döntéshozatalnál a tényleges feltételeket körültekintően mérlegelni kell.

A potenciálig vízkészletet statisztikai vizsgálatok alapján különbözőképpen jellemezhetjük. A természetes vízkészletek ingadozásának matematikai jellemzésére az Európai Gazdasági Bizottság a valószínűség eloszlás függvé- 44 -