Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
1. Bevezetés
1. Bevezetés A társadalmi-gazdasági fejlődéshez szükséges egyik nélkülözhetetlen természeti kincs a viz. Nemrégen a korlátlanul rendelkezésre álló, természetes tisztaságú vizet még mint a természet ajándékát tekintettük. Ma mindinkább felismerjük azonban, hogy a hasznosítható viz olyan, egyre összetettebb és költségesebb technológiai folyamat terméke, amelyben a természetes vízkészlet csupán dinamikusan pótlódó nyersanyag. A társadalmi-gazdasági fejlődés hatására a helyi, közvetlenül hasznosítható vízkészletek mint nyersanyag-bázisok fokozatosan kimerülnek és a hangsúly egyre inkább a nagy folyók vízkészletének hasznosítására helyeződik. A folyami vízkészletek hasznosítása, a folyami vízgazdálkodás azonban nemcsak a nagy folyók medrében már összegyülekezett és koncentráltan mozgó víztömegek hasznosítására kell, hogy irányuljon, hanem a vízkészletek és a vízigények egyensúlyának biztosítása céljából a vízfolyások vízgyűjtőjének egészére ki kell terjedjen. A folyami vízgazdálkodás ilyen értelemben tulajdonképpen a nagy vízgyűjtőterületek vízgazdálkodását és annak fejlesztését, azaz a vizgyüjtőfejlesztést jelenti. A jegyzet a folyami vízgazdálkodást ebben az értelemben, vizgyüjtőfejlesztési szempontból tárgyalja. A vizgyüjtőfejlesztésnek, mint a társadalmi-gazdasági fejlődést szolgáló tervszerű vízgazdálkodási folyamatnak célja az, hogy folytonos egyensúlyt biztosítson a vízkészletek és a széleskörűen értelmezett vízigények között a vízgyűjtő egész területén, térben, időben, mennyiségben, minőségben és energiatartalomban egyaránt. Ezzel összefüggésben tegye lehetővé a vízkészletek optimális hasznosítását és kártételeik elleni védelmet a vízgyűjtő egész területén a társadalmi-gazdasági fejlődés során. A vizgyüjtőfejlesztés bonyolult és szerteágazó kérdéseiből a jegyzet néhány alapvető problémakört emel ki. Elsőként (2. fejezet) a társadalmi-gazdasági fejlődés, a vízgazdálkodás és a vizgyüjtőfejlesztés összefüggéseit elemzi, majd bemutatja (3. fejezet) a vízkészletek és a vízigények egyensúlyának szabályozását. Ennek keretében a hasznosítható vízkészlet növelését lefolyásszabályozással, illetve a vizigényszabályozást, mint a vizgyüjtőfejlesz- tési folyamat során egymást helyettesíteni képes alternatívákat tárgyalja. A 4. fejezet a vizgyüjtőfejlesztés rendszertervezésének, a vizgyüjtőterve- zésnek az alapvető módszereit ismerteti. Az elméleti alapok bemutatása 3
