Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

1. Bevezetés

mellett konkrét esettanulmányok példáján szemlélteti a rendszertervezési módszerek gyakorlati alkalmazását. Az 5. fejezet a vizgyiijtőfejlesztés eredményeként létrejött vizgazdálkodási rendszerek ilzemirányitásának néhány alapvető kérdését elemzi a rendszerszervezés szempontjából. Ennek keretében a fenntartási munkák rendszerszervezését is tárgyalja.

A felsorolt problémakörök tárgyalását a vízkészletek és a vízigények egyensúlyban tartása, az egységes szemléletű, vizilgyi területfejlesztés és a viz- gyüjtőfejlesztés folyamatszemlélete mint három súlyponti fejlesztési kérdés kapcsolja egységbe. Ezek szem előtt tartásával közelithetők a legalapvetőbb vizgyüjtőfejlesztési feladatok. Ezek alapján várható e feladatok korszerű, a társadalmi-gazdasági fejlődést hatékonyan szolgáló megoldása és ezek segitik elő a vizszükségletek és a vízigények közti egyensúly hosszutá- vu megteremtésére, valamint az arányos területfejlesztésre irányuló, a XI. Kongresszus határozatában megfogalmazott gazdaságpolitikai célkitűzések gyakorlati megvalósitását.

A vizgyüjtőfejlesztés problémáinak bonyolultsága, az egyes vízgyűjtők adottságainak, társadalmi-gazdasági feltételeinek változékonysága ugyanakkor nyilvánvalóvá teszi, hogy a fejlesztési kérdések elemzésére teljes mélységében egységes módszertan nem adható, azaz az egyes vízgyűjtők fejlesztésének konkrét elemzése sem ma, sem a jövőben nem nélkülözhető. Ezért a jegyzet nemcsak a módszertani és a tárgyi ismeretátadást kivánja szolgálni, hanem a gondolatébresztést, a szemléletformálást is elő kivánja segíteni, ráirányítva a figyelmet a rendszerszemlélet, az interdiszciplináris elemzési mód és a folyamatirányítás alkalmazásával feltáruló lehetőségekre a vizgyüjtőfejlesztés folyamatának irányításában.

E tekintetben igy feltételezhető, hogy a jegyzet, a Folyami vízépítés szakmérnöki tanfolyam hallgatói mellett, ismereteket tud nyújtani a vízgazdálkodással foglalkozó felsőfokú végzettségű szakemberek szélesebb körének is. Es amikor köszönetemet fejezem ki a Budapesti Műszaki Egyetem Vizgazdálkodási és Vizépitési Intézete vezetőségének a megtisztelő felkérésért az előadássorozat megtartására és e jegyzet kidolgozására, Dr. Csermák Bélának a jegyzet lektorálásáért és értékes tanácsaiért, reményemet is szeretném kifejezni, hogy e munka - az oktatási célkitűzések teljesítése mellett - hozzájárul a vízgazdálkodás további fejlesztéséhez és az ehhez szükséges, nem csekély népgazdasági erőforrások hatékonyabb hasznosításához.- 4

i