Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés
kialakításának követelményei hassanak ösztönzőleg vissza az ipari háttér fejlesztésére. A földterületek a tározók, vizvezető létesítmények kialakításához szükségesek. Törekedni kell azonban minél kevesebb terület igénybevételére. Elsősorban a gyenge minőségű földek építendők be. Gondoskodni kell az építmények környezetében levő, kisajátított üzemi földterületek hasznosításáról, az azon való gazdálkodásról. g) Segítse elő különösen a vízgazdálkodási szempontból kritikus időszakokban, a vízgyűjtő felső, külföldi részén való fejlesztések esetleges kedvezőtlen hatásainak feloldását (kisvizhozamok növelése, a vizminőségrom- lás javítása, árvizek csökkentése, stb.). A rendszer viselkedésének szabadságfoka általában magas szinten tartandó. A megfelelő működési feltételek kialakítása érdekében járuljon hozzá a vízgazdálkodási nemzetközi munkamegosztás fokozásához (pl. közös érdekű tározók, közös létesítmények a határmenti területrészeken, vizvisszatáplálás, stb.). h) Legyen alkalmas a szomszédos területeken a fokozatos fejlesztéssel összefüggésben egy későbbi időpontban kialakítandó rendszerrel való összekapcsolásra. Képes legyen arra, hogy kiküszöbölje a fejlesztéssel kapcsolatos különböző bizonytalanságok (pl. az előrejelzéssel kapcsolatos természetes, az ismeretlen jövőbeli elosztási politika következtében jelentkező stratégiai, a költség és veszteségfüggvényekkel kapcsolatos gazdasági, valamint a technikai bizonytalanságok) kedvezőtlen hatásait. Ezért a rendszer alkalmazkodó képes legyen. i) A felsoroltak alapján is nyilvánvaló e rendszerek többcélú jellege. A célkitűzések azonban sok esetben egymással ellentmondók. Szükséges ezért, hogy az alternatívák közül az legyen kiválasztva, amelyik a célkitűzéseket népgazdasági szinten, távlatra a legalkalmasabb módon teljesiti. A rendszertervezés következő, második lépése a fenti és sokszor csak szavakban megfogalmazott célkitűzések átalakítása olyan tervezési kritériumokká, amelyek az alternatívák kidolgozását, vizsgálatát és összehasonlítását teszik lehetővé. Ennek kapcsán fontos feladat azoknak a tényezőknek a meghatározása, amelyek gazdasági szempontból nagyobb jelentőségűek (anyagi források rendelkezésre állása, kockázat, kamatviszonyok, jövedelemelvonás, stb.). A tervezési kritériumok kialakításánál figyelembe veendő, hogy a célkitűzések egy része általában pénzben kifejezhető, további részük általában pénzben nem értékelhető, mig van egy csoport, amely részben kifejezhető pénzben, részben nem. A pénzben értékelhető célkitűzések tervezési kritériumai között elsősorban a költségek és a jövedelmek értékeit kell számításba venni költség, termelési, jövedelem, kár, stb. függvények kidolgozásával. Egyidejűleg célszerű- 118 -