Dávid László: Folyóvölgyek vízgazdálkodásának fejlesztése (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

4. A vízgyűjtőfejlesztés rendszertervezése, a vízgyűjtőtervezés

ezekhez megadni a célkitűzés teljesitési szintjét, Például egy vizet is szol­gáltató rendszerben a cél szempontjából tervezési kritériumként az alábbi kifejezés választható ahol 1^ - a nem kielégített vizigény, I - a teljes vizigény. A (4-1) kifejezés szerint annak a valósziniisége, hogy a nem kielégített viz­igény az összes vizigény 1%-ánál nagyobb lesz, 1%-nál kisebb. E kritérium kielégitéséhez nyilvánvaló költség- és jövedelemfiiggvény tartozik és a határ túllépése esetén kárfiiggvény is hozzárendelhető. A pénzben kifejezhető célkitűzések teljesítésének értékelésére szolgáló eredményességi értékmérők célszerűen ráfordítás-eredmény jellegű elem­zás alapján, az időtényezőt is figyelembe véve határozhatók meg. Ugyan­csak kritériumként kell választani, hogy adott ráfordítással az eredményt akarjuk maximalizálni, vagy adott eredményt akarunk elérni minimális ráfordítással. A pénzben nem kifejezhető céloknál a teljesítés mértékét célszerű megfelelően megválasztott határok szerinti csoportositás alapján minősiteni (pl. a természeti szépségek megőrzése szempontjából valamely változat kiválóan megfelelő - megfelelő - nem megfelelő minősítést kaphat esetleg szubjektív mérlegelés alapján). Az eredményességi tervezési kritériumok felállításánál figyelembe kell venni, hogy a rendszertervezés utolsó fázisában olyan döntést kell hozni, amelynek végső kihatása - különösen nagy vízgazdálkodási rendszerek ese­tén - évtizedek múlva jelentkezhet. A rendszertervezés harmadik lépése a célkitűzések különböző mértékben, különböző ráfordítás-kombinációban kielégítő alternativ vízgazdálkodási rendszerek kifejlesztése. Az alternativ rendszerek figyelembevétele alap­vető követelménye a hatékony rendszertervezésnek. Ezekre az ésszerű és reális ("versenyképes”) alternatívák kidolgozására nagy gondot kell fordí­tani. Az alternatívák nemcsak egyes elemeik fizikai kapacitásában (pl. ki­építési kapacitás, kiszolgáltatható vízmennyiség, tározó térfogat, stb.), hanem műszaki megoldásukban (pl. gravitációsan vagy szivattyúsán feltölt­hető tározó, stb.) is eltérhetnek egymástól. Az alternatívák kifejlesztését követi műszaki-gazdasági vizsgálatuk a célkitűzések kielégítése szempont­jából. Ezeket az elemzéseket rendszerint matematikai modellezéssel, szi­mulációval, számítógép segítségével végzik. A rendszertervezés befejező lépése a legkedvezőbb alternativa kiválasztása általában valamely matematikai eljárás (pl. lineáris vagy dinamikus prog­(4-1)- 119 -

Next

/
Thumbnails
Contents