Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése
vízszállítását, másrészt a szelvény geometriai adottságai szerint változó méretű hullámteret is bevonja az aktiv vízszállításba. Ez a folyamat addig tart, mig az érkező víztömeg felduzzasztását a jégtorlasz ellensúlyozni tudja. Ennek megszűntével a viz a torlaszt megbontja, támaszaitól megfosztja és elragadó erejével magával viszi. 7-12, Az ármentesités Az ármentesités feladata, hogy mentesítse az árterületet az árvíztől úgy, hogy azon az emberi település, a közlekedés, a mezőgazdasági művelés, az ipari termelés és általában az élet lehetősége és fejlődése biztonságos legyen. Az ármentesités módszerei- az árvizek szétterülésének árvízvédelmi töltésekkel való begátolása (összhangban a meder szabályozásával),- az árvizhozam egy részének vagy egészének elvesztése árapasztó csatornával,- az árvizhozam egy részének vagy egészének visszatartása - elsősorban hegyvidéki tározással,- a lefolyás csökkentése és ezzel az árvizhozam csökkentése a vízgyűjtő területek rendezésével. Az ármentesités módszerének kiválasztásánál vagy részleges alkalmazásánál a hidrológiai és a természetföldrajzi adottságok lennének az elsődleges meghatározó tényezők. Az árvizekkel sújtott, de gazdaságilag lassan fejlődő országokban, s igy hazánkban is, az árvizek elleni védelem legősibb, legegyszerűbb és viszonylag legkézenfekvőbb módszere, az árvédelmi töltések építése fejlődött ki először. Ezek alkalmazása a költségfelhasználásban is bizonyos fokozatosságot tett lehetővé, a töltéseket mindig lehetséges volt a növekvő szükségletek és biztonsági igények kívánalmai szeribt erősíteni. Árapasztó csatornák szórványosan épültek ugvan, de ezek kedvező alkalmazására a megfelelő adottságok általában hiányoznak. Jelentősebb árvizvisszatartásra, tározásra az ország területén csak kisebb vízfolyásoknál van lehetőség, ez azonban - az országot átszelő két nagy folyó mellett - az ország ármentese szempontjából nem jelentős. 7,13. Az ármentesités védélmi müvei A folyók mentén az árvizek szintjénél magasabb és az árvizek tovaterjedését megakadályozó természetes vagy mesterséges vonal az árvédelmi vonal. Ez állhat természetes magaslatokból, különböző anyagokból készített masszív építményekből (árvédelmi falak, a védelmi vonalba épített duzzasztók, zsilipek) és földmüvekből, töltésekből. 6
