Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

8. A kikötők és az ezekhez kapcsolódó partfalak

a táguló jég nyomásának értékei, Mp/m

I

II

Üzemi érték

5,0Ritka érték

7,0

5,0

Szélső érték

10,0

7,5

Katasztrofális érték10,0

A jégnyomás felvételére szolgáló szerkezeteknél az I oszlop értékeit kell számításba venni, egyéb esetekben a II oszlop értékei a mértékadók. A felvett fajlagos értékeket a jégnyomásnak kitett felület teljes szélességében hatónak kell feltételezni. A táguló jég nyomására itt megadott értékek függőleges vagy a vízszinteshez 45 -nál nagyobb szög alatt hajló mozdulatlan felületekre vonatkoznak. Ha a jégnyomást felvevő szerkezet az erő hatására rugalmasan elmozdul, akkor a jégnyomás értéke a számítással igazolt deformációnak megfelelően csökkenthető. Ha valamely szerkezet Üzemszerűen kétoldali jégnyomás hatásának van kitéve, féloldali jégnyomásként a fentebb megadott értékek fele vehető figyelembe.

A folyóvízben zajló vagy álló jég nyomását a következők szerint kell meghatározni:

A figyelembe vehető jégfelületre ható erők alapján a vízfolyás egységnyi szélességén a jég által kifejthető nyomás értéke (p) az alábbi képlettel számítandó:

p = 3.10 4.B.k.v2 , ahol

p - a fajlagos nyomás Mp/m;

B - a vízfolyás szélessége m;

k - a jég érdességét kifejező tényező:

ritka teherérték meghatározásánál k = 10, szélső teherérték meghatározásánál k = 15, katasztrofális események vizsgálatakor k = 20c

v - a folyóvíz legnagyobb sebessége m/s.

A képlettel meghatározott fajlagos értéket a vízfolyás irányában olyan szélességben hatónak kell feltételezni, amely szélességben az adott pillérosztás mellett átboltozódás jöhet létre. Az igy meghatározott nyomóerő a vízfolyás irányára merőleges felületekre egyenletesen megosztó vonal menti tehernek tételezendő fel. A vízfolyás irányával párhuzamos felületekre ez a fajlagos nyomás a teljes szélességben ható egyoldali nyomásként veendő fel.

55