Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

8. A kikötők és az ezekhez kapcsolódó partfalak

8. 73. A jégteher és légnyomás

Minden olyan szerkezet, amelyben az álló, üsző vagy leeső jég erő- tani igénybevételt okozhat, a jég terhelőhatásának figyelembevételével méretezendő. A jég hatását akkor sem szabad figyelmen kivtil hagyni, ha üzemi rendszabályok vagy berendezések szolgálnak a szerkezet jégtelenitésé- re, de ez esetben a vonal menti jégteher előirt értéke 50%-kai csökkenthető.

A jég fizikai jellemzői

Az erőtani méretezés során a jég fizikai tulajdonságait a következő értékekkel lehet számításba venni:

Sűrűség

Hőtágulási együttható Rugalmassági modulus Relaxációs idő Poisson-szám Nyomószilárdság Huző-hajlitő szilárdság Nyirőszilárdság Tapadás betonhoz (ad- héziő)

8,9 t/m3 5x10‘5

100 000 kp/cm 5000 s

3 2 40 kp/cm^

14 kp/cm^

10 kp/cm

2

12 kp/cm

A jégnyomás

A jégnyomás a szóban forgó igénybevétel szempontjából legkedvezőtlenebb jéges viz szintjében ható, a megtámadott felületre merőleges irányú, egyenletesen magaslő erőként vehető számításba. A jégnyomás háromféle formájával kell számolni:- a táguló (dilatálő) jég nyomásával,- a zajló, illetve álló jég nyomásával és- a dinamikus jégnyomással.

A táguló jég nyomását pontosabb adatok hiányában a következő táblázat szerint kell felvenni:

54