Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése
7. AZ ÁRVÍZVÉDELEM ÉS FOLYÓSZABÁLYOZÁS NÉHÁNY KÉRDÉSE 7.1 Magyarország árvizei és ármentesítése A vízgyűjtő területre bizonyos idő alatt hullott csapadék vagy olvadó hóié az eső, ill. az olvadás megindulásakor előbb lassabb, majd erősebb és ismét lassabb ütemben jut a mederbe. Ezért ezeknek a vizeknek a levonulása a mederben mint hullám jelentkezik, melvnek magasságát és alakját az esőzés vagy olvadás nagysága és eloszlása befolyásolja. A mederben igv előálló vizhullámot árhullámnak nevezzük. Az általános szóhasználat szerint a meder az a partokkal is jól elhatárolt mélvfekvésü terepvonulat, amelyben a folvő kis- és középvizei folynak le. Külön megkülönböztetésként ezt a medret anyamedernek is nevezzük, megkülönböztetésül a sokszor igen nehezen meghatározható árvizi medertől, amelyben az árvizek folynak le. Az árvizi meder szélét csak kivételesen és helyenként adják meg hazai viszonyaink között a természetes magaspartok. A Duna és a Tisza, az ország területén levő mellékfolyókkal együtt a mai Magyarország terül etének mintegy negyedrészét, 23 000 km2-t tartott ezelőtt még másfélszáz évvel is évente több-kevesebb ideig viz alatt. Az árvizek szétterülését megakadályozó rendszeres ármentesités munkái 1846-ban, az összefüggő védelmi vonal építésével indultak meg. Az ország árterületét jelenleg a Duna és a Tisza, valamint ezek mellékfolyói mentén - a 202 km magasparti védvonalon és a 36 km árvédelmi falon kivül 3907 km árvédelmi földtöltés védi a kiöntő árvizek ellen. 7.11. Az árvizek Ha az előbbiek szerint értelmezett mederben egy levonuló árhullám két különböző időpontban kialakult alakját a folyó hossz-szelvényén ábrázoljuk, a következőket állapíthatjuk meg:- Az árhullám áradó részén ugyanakkora vízállásnál nagyobb a vízfelszín esése, mint az apadó oldalon, s igv az árhullám frontrészét - azonos vízállások mellett is - nagyobb sebességek jellemzik (7-1. ábra).- Áradáskor, ugyanolyan vízállás mellett nagyobb vízhozam halad át a keresztszelvényen, mint apadáskor. Miután az áradás először min dig a legkisebb fajlagos áramlási ellenállás helyén, a sodorvonalban- 3 -
