Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése

©

©

7-1. ábra

Árhullámok levonulása és egy más ráhatás a

jelentkezik és csak azután a meder szélein, áradáskor pedig homorú. (Ezért is gyűlik pl. össze árvizek alkalmával a partok mentén a vizen úszó szemét, az un. katré.)

Az árhullám eleje gyorsabban halad előre, mint hátsó szakasza, és miután a hirtelen emelkedő árhullám gyorsabban vonul le, mint a kevésbé heves csapadékot követő, ismételt esőzések következtében a később elindult árhullámok az előbb elindultakat utolérhetik, az árhullámok egyesülnek (7-1. a/b. ábra). így még egy felsőbb szakaszon pl. két árhullám tetőzése külön, külön és csak viszonylag alacsony szinten jelentkezik, addig a folyó alsóbb szakaszán az egyesült árhullám jelentékeny magasságot ér el, mert a felső árhullám az alsó fölé tolódik.

Miután az árhullám áradó része gyorsabban mozog előre, mint az apadó része, az árhullám a mederben megnyúlik, ellapul, vagyis a víztömeg egy része fokozatosan lemaradva a mederben tározódik

(7-2. ábrái.

i,- éa időben n

ín’- í, időben a torozott torma visszafoltpsn 7

7-2. ábra

r

Árhullámok ellapulása- 4 -