Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése
tásával szabályozták a folyókat. Az alkalmazásra kerülő módszer megválasztása erősen függ a folyószakasz jellegétől, s igy hazai viszonyaink között elsősorban az átmeneti és sikvidéki folyószakaszok szabályozási munkálatainak van jelentősége. A folyószabályozás kezdetleges módszerei voltak a medertisztogatás, továbbá a hajóvontatás céljaira a partegyengetés, partbiztositás és a von- tatőutak készitése. A kanyarulatok átvágásával egyrészt a hajőutat kívánták megrövidíteni, másrészt a zajló jég megállásának elejét venni. Az ár- mentesitő töltések építésével viszont a nagyvizek szétterülését akadályozták meg, legalábbis részlegesen. A mederátvágások talajmélyitések két vagy több folyókanyar között. Az átvágások kiemelésekor a szokásos eljárás az, hogy az átvágás tengelyében keskeny vezérárkot emeltek ki a kisvizek szintjéig, a szelvény többi részének eltávolítását pedig a vezérárkokba bevezetett viz elragadó erejére bízták. Ha a part anyaga laza, akkor ilyen eljárás mellett a meder tulfej- lődhet, ha viszont anyaga kötött, akkor a viz nem képes a kikotort szelvény bővítésére. Korszerűbb eljárás az, hogy megállapítva a folyó szabályozási szélességét, annak megfelelően kitűzik az átvágás szélét, mint a tervezett uj partokat. Ezeket ezután kődepóniákkal biztosítják a tulfejlődés ellen, ill. kötött anyag esetén mesterségesen emelik ki a teljes szelvényt. Az elhagyott medret át kell tölteni kővel, földdel, vagy vegyesen, lehetőleg a vezérárokból kiemelt anyaggal. Az átvágások következtében a meder egyenesebb és rövidebb lesz, be- vágődik, a vizszintek csökkennek és az árvizek gyorsabb levonulását is elősegítik. A vízszintes azonban csak ritkán - kohéziómentes anyagban - süllyednek le annyira, hogy a nagyvizeket is le tudnák vezetni, ezért az átvágásos szabályozást rendszerint követi a folyó töltésezésének átvonalo- zása. Hazai viszonyok között átvágást ma már csak akkor alkalmazunk, ha a folyószakasz esését növelni kívánjuk, vagy ha a kanyarulatok nagyon élesek és ezzel a jég levonulását kívánjuk megjavítani. Gyakori alkalmazási terület még, ha valamilyen műtárgy részére száraz munkahelyet kívánunk biztosítani pl. folyócsatomázás alkalmával a duzzasztómüvet szárazon akarjuk megépíteni. Az átvágásokat az árvizek gyorsabb levezetése céljából alulról felfelé haladó sorrendben kell kiépíteni, különben csak rontanánk az árvizek levonulási viszonyait. Az egvséges főmeder előállítása, a meder és a sodorvonal helves vonalozása, a szélesség és a mélység biztosítása, valamint a lefolyási akadályok eltávolítása képezik a folyószabályozás fő feladatait. A korszerű folyószabályozás két változatát különböztethetjük meg: az egyik a vízfolyások szabályozása állandó keresztszelvénnyel, a másik a változó keresztszelvénnyel végzett szabályozási módszer. Az állandó keresztszelvénnyel végzett mederösszeszoritás első lépése a szabályozás alapjául választott hosszú idejű középvizhozam megállapítása, amelyet a szabályozott medernek kiöntés nélkül le kell tudnia 21
