Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése
sakor közvetlenül a rézsűre csapődik-e, vagy mély vizpámára bukik, és a partra felfutó lökéshullámmá alakul. A földrézsü viselkedése a hullámverés hatására a következőképpen irható le: miközben a lökéshullám a rézsűn fel- és lefut, a rézsűfelület alatti rétegben szivárgó vizmozgás jön létre, amely felfutás közben befelé, majd lefutás közben kifelé irányul. így a gát testében a rézsűfelület alatt folytonos nyomáslüktetés uralkodik, ami a rézsű felső rétegének lazításával utat enged a kicsapódó hullám erodáló hatásának. A rézsűfelület tehát az ütőhatások és a gát belsejében keletkező szivárgó nyomáslüktetések, valamint a rézsű felületét érő örvénylő vizmozgás hatására bomlik és mosódik el. A hazai gyakorlatban a véderdők által már csillapított kisebb hullámok erodáló hatásának általában már megfelelnek azok a rézsűk, amelyek legalább 1:3 hajlásuak és sürü, tömött gyepszövettel borítottak. A nagyobb hullámverésnek kitett szakaszokon azonban rendszeresen szükségessé válhat a hullámverés elleni hathatósabb védelem. 7.23. A töltéstest átnedvesedése, szivárgása, átázása és ennek hatása a gát stabilitására Az inhomogén anyagú árvédelmi töltésbe annál hamarabb hatol be a viz, minél áteresztőbb rétegek vannak benne, minél mélyebb a gáttestnek a szivacsos, laza része, minél inkább bontják meg azt üregek, repedések, szerkezeti lazulások. De ez az átnedvesedés a gát alatt megindult szivárgás és vizszintemelkedés következtében alulról Is előállhat, esetleg hamarább is, mint a töltéstesten keresztül. Réteges gátszerkezetnél sokszor egészen váratlanul a homogén anyagra megszerkesztett szivárgási vonal felett is szivárgás észlelhető a'mentett oldali rézsűn. Ha a mentett oldali rézsű hajlásszöge oc, az átázott anyag súrlódási szöge (f és ötf = cp akkor, ha a gát testében nincs áramló vizmozgás, a mentett oldali rézsű egyensúlyban van. Ha azonban a viz felőli oldalról meginduló szivárgás ezen az átázott részen kilép, akkor az áramlási nyomás következtében ezen a részen az egyensúlyi feltételek megváltoznak. Ha most - ez utóbbi esetet vizsgálva - a homogén töltéstesten keresztüli permanens szivárgás alkalmával a viz a mentett oldali rézsű alsó részén kilép (7-7a. ábra), akkor a B pontban a töltésrézsű anyaga részben a ff ’ redukált térfogatsúly, részben pedig az áramlási nyomás hatása alatt áll. Ha erre a két erőre (7-7.b. ábra), a G sulyerőre és az áramlási nyomásból származó s erőre felírjuk- 13
