Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése
7-7. ábra A töltéstestből kilépő szivárgó víz hatása az egyensúly feltételét, akkor - az egyszerűsítések után - a legkedvezőtlenebb esetben az egyensúly feltétele az, hogy Miután azonban ez az érték a szabványszelvényeink 1:2 hajlású mentettoldali rézsűjénél kisebb, a régi szabvány szerint épített töltéseink mentett-oldali rézsűje megcsúszhat, ami az egész gát stabilitásának megbomlását vonhatja maga után, ha külön védelemről nem gondoskodunk. 7,24, A töltés alatti talaj szivárgása, törése, buzgárok Arviz esetén a töltés alatti és mögötti talajban meginduló szivárgás a talajvíz eredeti szabad felszínét megemeli, vagy nyomás alá helyezi. Ezért a töltés alatti talaj egyes pontjaiban az áramlási nyomások hely és idő szerint változnak. Ha a töltésre merőleges szelvényben a fedőréteg alsó síkjára ható áramlási nyomások értékét felrakjuk és folytonos vonallal összekötjük, a fedőrétegre ható nyomások vonalát kapjuk. Ezt a nyomásvonalat általában két pontja jellemzi, az egyik a beszivárgás pontja feletti árvizszint, a másik a talajvízhez csatlakozó pont. A fedőrétegen felfelé irányuló vízáramlást tehát a töltés mögötti talajban előálló nyomásesés idézi elő. Ez a viz a kilépés után mint fakadóvíz jelenik meg. A hidraulikus gradiens kritikus értékének nagyobb átlagos gradiensek mellett pedig már a töltés mögötti talaj megbomlása valószínű, a fedőréteg felszakadhat, vagy pedig a járatokon át buzgárok törhetnek fel. 14 -
