Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai

Kiépítése ott indokolt, ahol olyan ipari szennyvizek keletkeznek, amelyek a csapadékvízzel csak gazdaságtalanul tisztithatók, ha a település a befogadó mellett elnyujtottan fekszik, ha a tisztítótelep költsége a döntő az egész csatornázási rendszerben.

Csatornák osztályozása méretük szerint

Főgyűjtő csatornák Mellékgyűjtő csatornák Mellékcsatornák Záporkiömlő csatornák Vészkiömlő csatornák Viznyelőbekötések

Házi csatornák (telekhatáron belül házi, azon kívül bekötő)

A főgyűjtő csatorna az egész víztelenítendő terület vizét a mellékgyűjtő csatorna annak egy részéről, a mellékcsatorna az egyes utcán szennyül. csapadékvizét vezetik le. A záporkiömlők zápor esetén a megfelelő hígítást elért szennyvizeket vezetik közvetlenül a befogadóba. A vészkiömlő csatorna a tisztítótelep üzemzavara esetén közvetlenül a befogadóba vezeti a szennyvizet.

A házi csatornák az egyes ingatlanok vizét vezetik a közcsatornába.

Csatornák magassági vonalvezetése

A szennyvízcsatornák az esetek döntő többségében gravitációs Uze- müek. Esésük a terepadottságok függvénye. Az eséseknél be kell tartani bizonyos alsó, ill. felső határt, mert a túl nagy sebességeknél a szennyvíz erősen koptatja a csatornát, a túl kicsi sebességeknél pedig iszaplerakódás keletkezik, amely bűzös és duguláshoz vezet. Általában az alábbi értékek irányadók:

A legkisebb fenékesés közelítőleg: házi bekötő csatornáknál (100- 150 mm O') 10-20%o.

Főgyűjtőknél (1500 mm 01 0,3%o

I. rendű mellékgyűjtőknél (1000-1500 mm 0) 0,5%o

II. rendű mellékgyűjtőknél (700-1000 mm 0) l%o

III. rendű mellékgyűjtőknél (400-700 mm 0) 2%o

400 mm-nél kisebb mellékcsatornáknál 3%o

A maximális sebességet célszerű 3,00 m/sec körül előirányozni.

Amennyiben a terep túl nagy esésű a csatornák egyes aknáit bukóaknaként képezzük ki., tehát koncentráljuk az esést egy helyre, sik terep- 132 -