Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai

esetén pedig, abban az esetben, ha a csatorna már túl mélyre kerülne, egyes körzetek vizét átemeljük.

A csatornák minimális mélységét a fagyhatár, ill. statikai szempontok szabják meg.

Csatornák hidraulikai méretezése

A csatornákat a megadott vízhozamra úgy kell méretezni, hogy a szelvény kerülete minimális legyen, és a legkisebb vízhozamnál se rakódjék le hordalék.

Csapadékvíz csatornákat telt szelvényre kell méretezni. Tömény szennyvizet vezető csatornákat pedig részleges teltségre, hogy a szennyvíz levegőzzék. Fenntartási okokból nem célszerű 30 cm-nél kisebb átmérőket alkalmazni.

aJ

9-32. ábra

A csatornaszelvény a fenékszint süllyesztésével kell bővíteni

Ha a szelvény növelése válik szükségessé, azt az 9-32. ábrának megfeleően kell kialakítani, mert a b esetben a megnövelt szelvény csak duzzasztással használható ki, ezt pedig a szennyvízcsatornáknál feltétlenül kerülni kell.

Csatornaszelvények

A 9-33. ábrán az általában használatos csatomaszelvényeket láthatjuk. Ezek lehetnek kör, tojás, süveges és békaszáj, valamint a gyűjtőknél szokásos párisi szelvények. A csatornákat körszelvénnyel, vagy tojásszelvénnyel alakítják ki. A tojásszelvény előnye, hogy kis vízhozamnál is nagy sebesség áll elő.

Különböző nyomott és békaszáj szelvényeket olyan helyen alkalmazzuk, ahol nincs meg a szerkezeti magasság. A nagyobb csatornák padkásak a járhatóság biztosítására.- 133 -