Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
52 2. Vllhoinandatok feldolgozása A vlsállásészlelés mallett a századforduló után szervezetten megindultak a vízhozam- mérések la. A Magyarországi folyók fontosabb vlzméroeezelványeiben végzett mérések alapján kapcsolatot határoztak aog a ylaálláa áa vízhozam között. Ezeknek a kapcsolatoknak a megbizhotósá- ga a vlzhozammórósek - különösen pedig a szélsőséges vízállás tartományokban végzett Mérések - számától, a mederváltozásoktól, a Jéghelyzettől stb. függően Igen különböző [8, Ibi. A mederváltozósok nyomonkövetése ldőszakoe vlzhozamgörbókkel Meglehetősen nehéz. Ax érvőnyesoégi Időszakok határén a vizhoiamldősorban Jelentkező szakadás pedig fizikailag sem ói'- telmezliető és Indokolt, Mint azt a Szamos osengerl szelvényére bemutatott példa Is Mutatja (11.3.9. ábra). Ezért újabban arra törekszenek, hogy az előző fejezetben Ismertetett módon egyöntetűvé tett vlzállásadatokhoz határozzák meg a vlzhozamldősort, az utolsó évekre érvényes vlz- bozamgörbék alapján. Ezzel a vízhozamok egyöntetűsége is biztosítható. II.3.9. ábra: Az időszakos vlzhozamgörbók alapján meghatározott vízhozamok 100 cm-es Szamos-oaengerl vízállásnál Az Így meghatározott vizhozamidősorból lehet számolni a Jellemző vízhozamokat, amelyek definíciói és szimbólumai mogegyeznek o vízállásnál Ismertetettekkel (IJtQ, stb.). Teljesen azonos módon történhet a vízjárás Jellemzése és valamennyi statisztikai feldolgozás a vizhozamadatokból Is. A vízhozamok alapján szerkesztett hidrológiai hossz-szelvényt Láazlóffy W. nyomán a 11.3,10, ábra tünteti fel [10], Az ábrán a KÖQ hosszmenti változása szerepel; természetesen bármilyen Jellemző vízhozamra la készíthető hasonló hossz-szelvóny. A Jelenleg alkalmazott kétváltozós vizálláo-vlzhozam kapcsolatok alkalmazásánál a következőket kell figyelembe venni.
