Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
53 XI.3.10. ábra: A Tisza hidrológiai hossz-szelvénye (Láazlóffy nyomán) Mivel a folyók vizjárása árhullámok sorozatából áll, permanens állapot - amit a kapcsolatok feltételeznek - gyakorlatilag soha nincsen [93. Következésképpen a kapcsolatok megbízhatósága különböző vizhozamtartományokban más és más. Legszorosabb a kapcsolat a tartós klsvlzboza- ■ok tartományában (ha nincs medex-változés) és leglazább a nagyvizeknél, ahol legtöbbször mérések hiányában extrapolálásra kényszerülünk. Extrapolální viszont bármely módszer segítségével is csak a permanens vizhozamgörbét lehet, ezért nem is Jelentkezhet az árviz levonulási feltételeit, az esésekben hekövetkezett változásokat kifejező Jellegzetes hurokgörbe. Igen sok esetben az észlelt tetőző vízállások és a ténylegesen levonult legnagyobb vízhozamok nem is tartoznak ösz- sze. Erre az utolsó évtizedben levonult tiszai és dunai árhullámok egyértelműen rámutattak. Ebből következik tehát, hogy helytelen permanens és extrapolált vizhozamgörbe alapján az árhullámok Ideje alatt levonult vízhozamokat meghatározni, Illetve az árviz tömegét számítani. Arra kell törekedni, hogy az árviz ideje alatt naponkénti mérések alapján határozzák meg az árvízi hurokgörbét. Ilyen példát mutat a Maros makói szelvényére a II,3.11. ábra az 1970. évi árvízi mérésük alapján. Mind nehezebbé teszik a vizhozamnyilvántartást, illetve a kétváltozós vizhozaragörbék használatát ez emberi beavatkozások is. Elsősorban duzzneztott folyószakaszokon jelent nehézséget a napi vízhozamok meghatározása. Az előzőekbon vázoLt nehézségek és az emberi beavatkozás hatásának kiküszöbölése már régen felvetette a többváltozós vízhozamba széf iiggásek meghatározásának szükségességét. Harmadik független változónak általában az esést választották és adott esó- seknez tartozó vlzhozamgörbeseroggel, vagy nomogrammal Jellemezték a többváltozós kapcsolatot; UJn'oban nem a vizái lás-vizhozam, hanem a vízállás és a K vizhozammodul us közötti kapcsolatot határozzák meg. A Chezy-kcpiet ós a Strickier sebességi tényező alapján a vízhozam ej => k.K.n2/5i1/,a ós K k.E.H 2/3 K értéke tehát adott vízállásnál a szelvény állandónak tekinthető geometriai Jellem-
