Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
V. A tervezéshez ajánlott irodalom
nyáron, nagyobb benőttségnél. A mórések alapján, számították az egyes szakaszok k sl- maságl paramétereit. A számítások alapján arra a következtetósre jutottak, hogy a csatorna gyomtalanítása, Jókarba helyezése és folyamatos fenntartása eseten a vizezállitókópessé- get 60-70 #-kal lehetne növelni. 1340. árvízi előrejelzések a Rábára, felsőbb totőzősek alapján Az elkészített előrejelzési segédlet az 1955-1957-ben a Dunára, Tiszára és a Sió-Kapo» vízrendszerére, majd 1958-ban a Körösök vízrendszerére készített segédletek rendszerébe Illeszkedik bele. A munka elvégzését indokolta az 1965. évi sorozatos rábai árvizek tapasztalati előrejelzéseiből adódé bizonytalanság. 1345. Csapadékeloszlás a Rába osztrák vízgyűjtőjén (1893-1967) helyi vizkárelhárltási feladatok koordinálásához A feladat keretében elvégezték a Rába osztrák vízgyűjtőjén az 1893-1967 közötti időszakról rendelkezésre álló állomások adatai alapján az egynapos legnagyobb csapadékok (mm) 1, 2, 3, 10 és 100 #-os előfordulási valószínűségének (ill. 100, 50, 33, 10 es 1 évenkénti gyakoriságának) izohlétás térképen való ábrázolását. 1347. A Dráva folyó szabályozási kérdéseinek vizsgálata kísérleti folyószakaszon Kísérleti folyószakasz berendezését kezdték meg a Drávaszabolos feletti 6 km-es szakaszon. 1968-ban megtörtént a nyilvántartási szelvónykőhálózat elhelyezése (60 kőpár, átlag 10(3 m-enként), bemérése, a keresztszelvények első felvétele^ mederanyagmintavételek, vízhozam- hordalék- és esésmérések és a mérési anyag feldolgozása. 1348. A Dráva 50-65 fkm és 200-237 íkm közötti szakasza 1968. évi méréseinek feldolgozása A Déldunántull VizUgyi Igazgatóság megbízása alapján elvégezték a Dráva folyó 50-65 fkm és 200-237 fkm közötti szakaszok adatainak feldolgozását. Eredmények: alappontjegyzék, 1:10.000 méretarányú helyszinrajz, 1:5.000 méretarányú rétegvonalas helyszinrajz, Írott keresztszelvények, hossz-szelvények. ( 135*». A bodrogzugi nyárigát öblözet árvizosucsosökkentő hatása Az OVH megbízásából vizsgálták a Tisza és Bodrog különböző magasságú és időtartamú árhul* lámái találkozását és megállapították, hogy a 300 cm-t meghaladó tlszaberceli tetőzések megelőzik, az ez érték alatt maradók követik a Bodrog-sárospataki tetőzést. Meghatározták az öblözet tározó kapacitását és megállapították, hogy különböző bukószélesség esetén a- dott szinteket meghaladó természetes árhullámokból mennyi tározódik. A vizsgálatok azt; bizonyítottákt hogy az öblözet kiépítése esetén árvizosökkentésről beszélni nem lehet, sőt csak megfelelő előrejelzési és kezelési utasítás alapján biztosítható, hogy a mértékadó árvizszintek ne emelkedjenek. 1463. A Dráva és Mura különböző valószinUségU vízállásainak és vízhozamainak meghatározása Meghatározták a Dráva és a Mura folyó különböző valószínűséggel várható vízállásait és vízhozamait. A tanulmány az alábbi fejezeteket tartalmazza: a rendelkezésre álló alapadatok, az alkalmazott matematikai statisztikai módszer Ismertetése, a számítással meghatározott különböző valószinUségU vízállások és vízhozamok, Javaslat az ideiglenes mértékadó vízállásokra (vízhozamokra). 1489. Az Ipoly szabályozás hatásának vizsgálata kísérleti folyószakaszon Az Ipoly szabályozás hatásának vizsgálatához két kísérleti szakaszt rendeztek be Balassa- gyarmat-Ujkovár és Tésa-Vámosmikola között. Magyarország a Balassagyarmat-ÜJkovár közötti folyószakasszal foglalkozik. Ez évben elkészült a kísérleti folyószakasz részletes vízrajzi felvétele, majd a felvételt októberben megismételték. A felvételek alapján 1:5.000 méretarányú helyszinrajzot, 1:10.000, 1:100 méretarányú hossz-szelvényt, a kereszt- és völgyszelvényekről pedig nyilvántartási lapokat fektettek fel. 1969 1543. A Baja-Bezdáni csatorna hidrológiai és hidraulikai vizsgálata A magyar-jugoszláv Vízgazdálkodási Bizottság határozata alapján a belgrádi Jaroslav Cerni Vízgazdálkodási Intézet és a VITUKI közösen végezték a Baja-bezdánl csatorna vízrajzi felvételét, a főbb hidrológiai mennyiségek meghatározását és a csatorna vizszállltőkepes- ségének vizsgálatátr. 1549. Körösök vízrajzi felvétele Az 1968. évi légiíénykópezés, lógiháromszögelés és fotótérképek alapján elvégezték a Ke^ tős-, Sebes-, Fehér- és Fekete-Körös vízrajzi felvételét. Az adatok feldolgozása után öaz- szeállitották a Vízrajzi‘Atlasz sorozat 9. "Kettős-, Fehér- és Fekete-Körös" és 10. "Sebes-Körös" köteteinek nyomdakész anyagát. 1624. A Zagyva mértékadó árvizszlnének felülvizsgálata a Szolnok-Szászberek közötti szakaszon A Téma célkitűzése a különböző valószinUségU árvizszintek meghatározása volt a Zagyva torkolat feletti 32,7 km-es szakaszán, töltésmegerősitések tervezése céljára. 1664. Az Ipolyszabalyozás hatásának vizsgálata kísérleti folyószakaszon Rendszeres vízhozam és lebegtetett hordalékméréseket végeztek, majd egy alkalommal mederanyag mintákat vettek. Az őszi rendkívül alacsony vízállásnál két alkalommal vizszint- rögzitést hajtottak végre. A feldolgozás során mércekaposolatot létesítettek az uj és a régi állami vízmércék között. Elvégezték a vizsgált folyószakasz mederanyag-jellemzőinek részletos vizsgálatát. Az őszi kisvlzálláskor végrehajtott mérések alapján számították a Strlckler Manning képletével az érdességi tényezőket. Megállapították, hogy a szakaszon egyensúlyi állapot nem következett be, a középvizi meder térfogata egy év alatt 7,1 #-kal
