Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
V. A tervezéshez ajánlott irodalom
146 növekedett. 1668. A Drávaszabályozás hatásának vizsgálata kísérleti íolyészokaszon A drávaszabolosi kísérleti folyószakasz folyamatos megfigyelése köretében 60 nyilv4ntartá- sl keresztszelvényt vettek fel, majd ősszel 20 szelvény felvételét megismételték. Értékelték a meder-változásokat, megállapították, hogy a helyi átrendeződés és az eredő kimélyii- lés aránya 4:1, ami rendkívül erős mozgásokra utal. 1669. A Sajó putnoki szakaszának szabályozása A Sajó folyó elfajult putnoki szakaszának rendezésére tanulmánytervi Bzinton két változatot dolgoztak ki. A rendelkezésro álló hidrológiai, morfológiai és hidraulikai adatok Uez- szegyiijtése és feldolgozása után meghatározták az uj vonalvezetést.Az egyik változat a főmedret a Malom—csatornába helyezi ót, a másik az eddigi medernek megfelelően a kanyarulatok átvágásával rendezi a lefolyás! viszonyokat. Ellenőrizték a Javasolt változatokban a nagyvizek levonulását is. 1730. Dráva-menti VO kövek felülvizsgálata A Dráva 68-238 fkm közötti szakaszán a magyar területen elhelyezett nyilvántartási szelvénykövek állapotát vizsgálták. A hiányzó és sérült köveket pótolták, a veszélyeztetetteket áthelyezték. A pótolt és áthelyezett VO köveket vízszintes és magassági érteleidben bemérték, s az uj adatokat alappontjegyzékben foglalták össze. 1761. Jelentés a Szamos csengori szakaszának kismintavizsgálatáról A Szamos csengeri szakaszával kapcsolatosan 1:1.000 horizontális méretarányuk kismintával modellkísérleteket végeztek. A kísérletek célja a Csonger alatti két kanyarulat áramlásta-i nilag legkedvezőbb átvágásának, az uj Szamos-hid és a hozzáosatlakozó feljáró, valamint terelőtöltések áramlási szempontból leginkább megfelelő helyének meghatározása volt. A feladatot 42 változat felszíni áraravonalalnak vizsgálata alapján oldották meg és olyan megoldást dolgoztak ki, amelynek megvalósításakor a hid Javasolt helye és a hozzávezető,! valamint a hozzácsatlakozó töltések helyszínrajzi alakja mind áramlási, mind pedig közlekedési szempontból a tervezett két kanyarulatátvágás megvalósítása előtt is, után is meg-, felelő. 1865. Drávaszabályozás hatásának vizsgálata kísérleti folyószakaszon Az 1.968 óta megfigyelés alatt álló drávaszabolosi kísérleti folyószakaszon levő 60 db. nyilvántartási keresztszelvényt ismételten felmérték, vízhozam- és hordalékméréseket y6-l geztek, továbbá mederanyagmintákat vettek. A mérések alapján értékelték a mederváltozásokat a már megépült szabályozási müvek hatását. Megállapították, hogy a kísérleti szakasz igen intenzív, méterrendii mederváltozások mellett 1968-69 között mélyült, 1969-70 között viszont töltődött. A szakaszon háromszor annyi anyag rendeződött át, mint amennyi az eredő mederváltozás. % I867. Az Ipolyszabályozás hatásának vizsgálata kisárletl folyószakaszon Az előző óvok mérési adatai alapján kapcsolatot kerestek a vízhozam, vízállás és hordalékhozam között. Vizsgálták a szabályozott meder érdességi viszonyainak alakulását. Részle—: tesen elemezték az elmúlt években bekövetkezett medervaltozásokat. Megállapították, hogy a folyó az uj mederszakasz keresztszelvényeit bővíti. A szakasz medértértogata az elmúlt kát évben 15,3 %-kal növekedett. 1971 1938. 4. A Sajó országhatáivtorkolat közötti szakaszán légiíényképezés történt, majd a fotogrammetriai feldolgozás során légiháromszögelést végeztek, 1:5.000 és 1:2.000 méretarányú fotótérképek készültek. Elkészült a szakasz teljes vízrajzi felvétele és megkezdődött a mérési adatok feldolgozása. A Vízrajzi Atlasz-sorozat "Sajó" kötetének összeállítása az 1972. év feladata. 1948. A köröstarcsai Kettős-Körös hid duzzasztási és Jégátbocsátási vizsgálata Számították a duzzasztás legnagyobb valószínűséggel várható értékét, majd szélsőséges ál-t lapotok feltételezésével az elképzelhető legnagyobb duzzasztást. A meglevő Kettős-Körös hidak és a tervezett köröstarcsai hid nyilásméreteinek összehasonlítása alapján megállapították, hogy az uj hid jógátboosátó képessége a meglevőknél kedvezőbb. 2008. A Rába árvédelmi töltéseinek tájékoztató és részletes geoelektromos felvétele Elvégezték; a Rába árvédelmi töltéseinek geoeiektromos vizsgálatát a balpart 0+600 és 6+000 tkm közötti szakaszán. 1970-ben elvégezték a tájékoztató geoelektromos felvételt és 7 db' furásszelvény izotópos tömörségvizsgálatát, valamint a fúrásokból vett talajminták laboratóriumi vizsgálatát. A töltés anyagának tömörségét és víztartalmát a furatokban 25 cm-énként radioizotépos módszerrel határozták meg. A töltés az egész vizsgált szakaszon általában igen laza. A tömörség, a talajminőséghez hasonlóan, változatos értéket mutat, A hézag- tényező értéke n = 38-39 % között változik, ami u 1,11-1,67 p/cra száraztéríogatsulynak felei meg; 2093. A Rába folyó meder altalajának geoelektromos vizsgálata 10 km hosszban Az Északdunántuli Vízügyi Igazgatósággal kötött szerződés alapján feltárták a Rába folyó medrének altalaját geoelektromos módszerrel 10 km-os szakaszon, 3 sávban (Jobbpart, meder, balpart). Részletes felvétel és hossz-szelvény készült 8 km—es szakaszról, további 4 lenről pedig áttekintő felvétel. A jelentés tartalmazza a fenti ellenállásszelvényeket, a szárazföldi és vizi összehasonlító szelvényeket, részletesen ismerteti a méréstechnika és az értékelés elvi problémáit.
