Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
V. A tervezéshez ajánlott irodalom
131* 1019. A vízerőműrendszer létesítésével kapcsolatos folyószabályozási munkák felülvizsgálata, azok költségkihatásának megállapítása Foglalkoztak a Felsődunán bekövetkezett gátszakadások hatásával. Vizsgálták az 1501. évi történelmi árvíz levonulási szintjeit, az 1893-1963. ávek között bekövetkezett gátszakadások hatását a dunaalmási vízállásokra. Meghatározták a Duna 1 ^-os valószinUségU árvizének hossz-szelvényét az 1646,500 - 1850,000 íkm közötti szakaszon. Elvégezték a dunakiliti tározótér esetleges töltésszakadása miatt elöntés alá kerUlő területek meghatározását 1 %-os nagyviz, kis, és közepes vízhozamok esetére. Vizsgálták a tervezett kétlépcsős folyami erőműrendszer hordalék és Jégviszonyait, a hajózási viszonyokat és a folyamszabályozási szempontokat. 1020. Az elhagyott meder és az alvizcsatorna találkozásánál kialakuló állapot vizsgálata Foglalkoztak az átmeneti szakasz kialakítására vonatkozó HIDUOPUOJEKT terv ismertetésével, bírálatával. Megállapították, hogy a számításokhoz felvett 0,035-ös érdességi tényező értéke túlságosan magas. Részletesen foglalkoztak az átmeneti szakasz sebesség- és hordalék- viszonyaival. Vizsgálták, hogy milyen hatással lesz a csucsüzem az átmeneti szakaszra és annak kialakítását hogyan befolyásolja. Vizsgálták az elhagyott mederbe bocsátandó vízhozam nagyságát. Számításaik alapján azt tapasztalták, hogy az 50 m-Vs-os vízhozam mind az élő- vizíorgalom igényeit, mind a meder fenntartásával kapcsolatos igényeket ki tudja elégíteni. 1021. Az elhagyott meder duzzasztómű alatti szakaszának vizsgálata Meghatározták a bratislavai szolványre vonatkozó vizállás, vizhozamgyakoriságokat és tartósságokat az 1901-1950. évek adatai alapján. Elvégezték a 4100 nP/s feletti vízhozamok gyakoriságának és tartósságának meghatározását is. Elkészítették az elhagyott meder hossz-, szelvényét. Meghatározták a kritikus sebességeket az egyes jellemző keresztszelvényekben. 1022. A mellékvizíolyasokra vonatkozó nem permanens vizmozgás számítások feldolgozása, értékelése, A Duna Nagymaros-Gabcikovo közötti szakaszára vonatkozó nem permanens vizmozgás számitásá-i val egyidejűleg elkészült a Duna ezen szakaszára eső mellékfolyók nem permanens számítása; is. A mellékfolyók Q, Z grafikonjai Jól jellemzik a Dunában kialakuló nem permanens áram-; lásnak a mellékfolyókra gyakorolt hatását. A számításokat és azok értékelését a Mosonii Dunaágra, a Rábára, a Vágra, a Garamra és az Ipoly folyóra végezték el. 1023. A csucsüzem hatása a medoralakulásra A csucsüzem diagramok alapján kiválasztották a mederalakulás szempontjából legveszélyesebb helyzetet adó csúcsot. Elkészítették a gépi számítások eredményei alapján a vízállások viz- hozamok és sebességek hosszmenti változásait feltüntető grafikonokat. Meghatározták a esu-, csők ideje alatt előálló vizállásváltozások intenzitásét. Megszerkesztették a Gabeikovo- Nagymaros közötti böge vlzállásváltozásainak intenzitástartósság görbéit a folyam hoeszá-j nak függvényében is. • 1024. A dunai erőműrendszer által befolyásolt mellékvizíolyások keresztszelvényeinek meghatározása A téma keretében tervezési célokra az alábbi folyószakaszokra kiterjedően jellemző keresztszelvényeket határoztak meg: 1/ az elhagyott meder 1811-1830 íkm közötti szakasza 2/ a bagoméri Dunaág 3/ a Mosoni-Duna 0-50 ikra közötti szakasza 4/ a Rába 0-35 íkm közötti szakasza 5/ a Rábca 0-30 íkm közötti szakasza 6/ az Ipoly 0-30 fkm közötti szakasza 1026. Rózsüállékonysági vizsgálatok a dunai vízerőmű rendszerrel kapcsolatban az alvizi meder- szakaszon A Jelentés a kotrás során kialakítandó állékony meder- és partrézsűk hajlásának méretozé-i sere tesz javaslatot. 1033. A Duna és Lajta között elterülő terület talajvizviszonyainak meghatározása. A duzzasztás után,várható talajvizviszonyok előrejelzése A hullámtéri tározó töltésének magyarországi részét 6 jellegzetes szakaszra bontva és 120, m~es vizvezetőróteg vastagság feltételezésével kiszámították a töltés alatt maximálisan' várható szivárgó vízmennyiségeket. A számítást három különböző esetre végezték el, 1/ Szivárgó csatorna nélkül és a fedőréteg vastagságát figyelembe véve (q = 24,32 m-^/s) 2/ Szivárgó csatornával, de a fedőréteg vastagságát nem véve figyelembe 200 m~es vízzáró szőnyeggel (q = 128,34 nP/s) 3/ Szivárgó csatornával vízzáró szőnyeg nélkül (q = 88,91 nr/s) 1080. A dunai Jeges mértékadó árvizszintek felülvizsgálatáról szakvélemény A tanulmányban annak vizsgálatával foglalkoztak, hogy az 1956. óta elvégzett folyószabályozási, Jógtörőhajó fejlesztési és jégrobbantási munkálatok és intézkedések nem tennék-e lehetővé a mértékadó árvizszint lejjebb szállítását. 1966 1101. A dunai vízerőműrendszer hatására kialakuló levonulási viszonyok.vizsgálata A téma keretében a folsődunai vízerőműrendszer tervezett folyami változata esetére vizsgálták meg a Duna Bratislava-Budapest közötti szakaszán a levonulási viszonyokban bekövetkező változásokat.
