Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
V. A tervezéshez ajánlott irodalom
135 HO?, A dunai -vízerőműrendszerrel kapcsolatos nera permanens vlzmozgás vizsgálata A tóma a felsődunai folyami vízerőműrendszer csucslizeraővel kapcsolatos nem permanens számításokkal és a osucsUzem hatására előálló mederváltozások vizsgálatával foglalkozott. II05. A vizállás-, vízhozam- ós sebességváltozások számítása a nem permanens vlzmozgás egyenleteivel a nagymaros alatti dunaszakaszra vonatkozóan A téma a felsődunai oldalcsatomás vízerőműrendszerrel kapcsolatos nem permanens számítások folytatása, az 1965-ben a Nagymaros fölötti szakaszra végzett számítások kiegészítője. 1111. A Duna Jégviszonyai A Jelenlegi és az erőműrendszer kiépülése utáni állapotra vonatkozó számítások eredményeit táblázatos feldolgozásban hasonlították össze. A táblázatok alapján megállapítható, hogy milyen időtartammal nő meg a jégjelenségek ideje az erőműrendszer kiépülte után. 1113. A Duna téli viszonyainak hidrológiai kutatása a Nagymaros alatti dunaszakaszon A Jelenlegi állapotra vonatkozó Jégjelenségek statisztikai vizsgálatával a Jelentés I. fejezete foglalkozik. A XI. fejezetben foglalkoztak a különböző valószínűséggel várható Jég- jelensógok meghatározásával a Nagymaros-Adony közötti bőgőre vonatkozóan az adonyi erőmű kiépülését figyelembe véve. A III. fejezetben részletesen vizsgálták a vízerőműrendszer létesítése után várható jéghelyzet alakulását, illetve a jé^ levezetésének és téli üzemének kérdéseit. Megállapították, hogy a duzzasztómüvek a zaj las és a jégbeállás időszakában kedvező hatással lesznek a Nagymaros alatti dunaszakaszra. 1114. A magyar osehszlováfe vízerőműrendszer hatása az árvizek levonulására A számítások szerint a Dunaszegre érkező 1%-os árhullám duzzasztott állapotban korábban és 840 m3/s-al magasabb értőkkel tetőzik, mint természetes állapotban. A nagymarosi szelvényre 1 ?»-os viz esetén kereken 800 m3/s-al magasabb értéket kaptak mint természetes állapotban. Vizsgálták a duzzasztás hatására bekövetkező vizállásváltozésokat is é9 a duzzasztás miatt előálló vizállásváltozások hatásút az árvédelmi biztonságra. 1115. Árhullámok levonulásénak vizsgálata a duzzasztott térben A Nagymarosra vonatkozó számítási eredményeket összehasonlítva azt tapasztalták, hogy duzzasztott állapotban a tetőzés több mint egy nappal korábban és 450 m3/s-al magasabb értékkel alakul ki, mint természetos állapotban. A módszer megbízhatóságénak vizsgálata után elvégezték a rendelkezésre álló alapadatok alapján az 1 ?i-os, 0,1 %-oe és 8000 m.3/s-os bratislavai tetőző értékekre a számítást, feltételezve, hogy az árhullámok jellege megegyezik az 1954. évi árhulláméval. 1136. A vízerőműrendszer létesítésével kapcsolatos folyamszabályozási munkák foliilvizsgálata Megvizsgálták a vízerőműrendszer létesítése esetén (üzemvizcsatomás változat) az elhagyott 1842-1811 fkm közötti dunaszakasz szukscghajóuttá való kialakításához szükséges folyamszabályozási munkálatokat és azok költségeit. Feladat a szükség hajóút többletköltségeinek meghatározása volt, melyet a szükséghajóutat biztosító és a szűkséghajóut nélküli megoldás költségeinek különbségeként számítottak. 1137. A Dunai vízerőműrendszer megépítése után a Szigetközben kialakuló talajvizmozgás meghatározása Az előző'évben (1965) kismintavizsgálattal meghatározták a Dunakilitinól elhelyezett duzzasztóból és Gabcikovonál elhelyezett erőműből álló rendszernek a Kisalföld Dunától délre fekvő részére gyakorolt hatását. 1966. évben a másik terv-változatot vizsgálták, mely duzzasztóművel egybeépített erőtelepet, tartalmazó és Vojkánál, illetve Dunaszegnél elhelyezett két vízlépcsőből áll. 1157. A hordaléklerakódás vizsgálata a duzzasztott térben (folyami vizlépcsős változat) A vojkai tározótér hordalékviszonyait vizsgálva megállapították, hogy a bratislavai szelvénybe érkező lebegtetett hordalékból 2,9 millió m3 hordalék fog évenként lerakódní. A du- naszegi és nagymarosi tározótér hordalékviszonyait vizsgálva azt tapasztalták, hogy a tá- rozóterbe sem.görgetett, sem lebegtetett hordalék nem érkezhet számottevő mennyiségben. 1160. A dunai vízerőműrendszer által érintett területek kolmatációs kérdéseinek vizsgálata A vizsgálatok célja volt, hogy a tervezők képet kapjanak a dunai vizerőrendszerben várható kolraatáeió mértékéről, azaz arról, hogy mennyi idő alatt milyen szivárgáscsökkenós várható. 1967 1208. A Felsődunai oldalcsatornás erőmű esetén kialakuló elhagyott meder szabályozási tervének elkészítése ' A tanulmánytervben részletesen Ismertették a szakaszra vonatkozó szabályozási elképzeléseket, továbbá azokat a határfeltételeket, melyeken belül az elhagyott medernek biztosítani kell mind a viz, mind a jég zavartalan levezetését. Részletesen ismertették a tanulmányterv készítéséhez felhasznált alapadatokat, tanulmányokat. 1277. A Duna folyó 1529-1524 íkm-ek közötti szakaszán végzett hidrometriai munkák Az 1528 fkm szelvényben rendszeres vizállás, vizhőmérséklet, Jég ós lebegtetett hordalék- mérést, az 500 m-enként kijelölt szelvényekben időszakos vizsehesség, áramlási iránymérőét, lebegtetett és görgetett hordalékmérést és mederanyag vizsgálatokat végeztek. Elkészítették az érintett dunaszakasz mederfelvételét, feltárták a szakasz vízminőségi viszonyait.
