Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
V. A tervezéshez ajánlott irodalom
131 96. Kísérleti Jég-előrejelzés a Dunán és a Tiszán Kidolgozták a Jógelőrejelzés módszerét a Dunára és a Tiszára. Ennek eredményeként a Dunán a Dunaremete-Budapest és Budapest-Mobács szakaszokra kUlön-külbn két napos előrejelzés válik lehetségessé. 105. A felsődunai mederemelkedéseknek az érvizvédelemre való hatása Az 1954. évi árviz katasztrófális magassága szükségessé tette az árvizszintek emelkedésének vizsgálatát. Az 195*1. évi árviz előfordulási valószínűsége 1 #-nál nagyobb. A 100 6- ves ismétlődésü átlagos árviz magassága az 195.*». évit 20 cm-rel haladná meg. 114. Az esőzésből származó dunai árvizeknek osapadék adatok alapján történő tájékoztató előrejelzése A tanulmány 26 Jellemző árhullám észlelési adata alapján grafikus korrelációs vizsgálattal összefüggéseket határozott meg az árvizet előkészítő és kiváltó csapadék és az árhullám tetőző vízállásai között. A sogédlet alapján 5 méroeszelvényre (Pozsony, Komárom, Budapest, Dunaföldvár, Mohács) lehet előrejelzést adni. 115. A felsőduua mederváltozásénak vizsgálata ár- és belvízvédelmi szempontból Javaslattétel a vizszinemelkedések káros hatásának elhárítását célzó árvédelmi, belvízvédelmi és folyamszabályozási munkákra. A tanulmány 11 pontban árvédelmi és szorító töltések építésére, kotrások végzésére, mellékág elzárásra, sarkantyuépitésekre és partvédeze- tek létesítésére tesz javaslatot. 116. Különböző valőszinüségü árvizek meghatározása a Dunára Adatokat szolgáltattak a tervezéseknél figyelembe vehető mértékadó árvizszintek megállapításához. Tozsony, Komárom, Nagymaros, Budapest, Dunaújváros és Mohács vízállásaira elkészítették a Jeges árvizek valószínűségi függvényeit. 139. A Soroksári Dunaág feliszapolódásának vizsgálata Meg kellett állapítani, hogy milyen mértékű íeliazapolédás várható a soroksári Dunaágban. Figyelembeévóve a Dunaág vízforgalmát évenként átlagosan 150.000 t hordalék rakódik la Ennek eltávolítása mintegy évi 1,000.000 Ft-ha kerülne. 142. A Duna mértékadó árvlzszintjének alakulása a tervezett felsődunai orőmü hatására Szakvéleményt ad arra, hogy miként változik a Duna mértékadó árvlzszintjo, ha a Dunából az 1S64-1810 íkm-ek közt 2.000 np/s vízmennyiséget elvonnak a tervezett erőmű részére. A szakvélemény megállapítja, hogy Pozsony és Kedve között 8-10 cm-rel csökkenteni lehet a mértékadó árvlzszintet. 1956 194. A dunai árhullámok tetőzésének előrejelzése mércekapcsolatok alapján A tanulmány 5 főállomásra és 11 segédállomásra dolgozott fel adatokat, amelyekből interpolálással a magyarországi Dunaszakasz bármely szelvényére meg lehet adni a várható tetőzés magasságát és időpontját, ami nagy előny az árvédelmi munkák előkészítésénél. 209. A Duna Esztergoo-Mohéos közötti szakaszának uj, mértékadó árvlzszintje Az 1956. évi Jeges árviz tetőzése az 1954. évi árvízhez képest 1,0-1,5 m-rel magasabb, e- zért uj mértékadó árvizszln megállapítására volt szükség. Javaslatot tettek a levonulási viszonyok javítására. Ha a szűk helyeken a töltástávolságot megfelelően növelik, a Jeges árvíz mértékadó magassága lejjebb szállítható. 214. A délpesti ipari vizmü I.sz. vizkivételi művének elhelyezéoe A tervezett délpesti ipari vizmü I.sz. vizkivételi müvének alternativ elhelyezésével kapcsolatos vizsgálatok eredményeinek kiértékelését végezték el. Viztisztasági szempontból a két tervezett alternativa közül a Nagydunán való telepítés mutatkozik előnyösebbnek a Soroksári Dunaággal szemben. 1958 1251 261. Helyszíni geohídrológiai vizsgálatok a Duna mentén A meglevő dunai árvédelmi müvek mentén meg kellett állapítani a mentett oldali és hullán^ téri sávon a talaj rétegződését, tipikus szakaszokat kiválasztani a szivárgás elleni védelemhez. Az elkészített, geohídrológiai hossz-szelvények segítséget nyújtanak az árvédeke- zéshoz és a töltés tervezési munkálataihoz. 262. A dunai árvizek csökkentésének lehetőségei tarozással Általános tájékoztatást nyújtottak arról, hogy az ármentesitéshen milyen szerepet tölthet be a tározás. Elvi szempontokat, módszertani Útmutatást és kiindulási adatokat adtak a tározás tervezéséhez. A meglevő és tervezett 1,0-1,2 milliárd m5 térfogatú tározók a1 maximális vízállást csak Jelentéktelen mértékben csökkentik. Métorrendű csökkentést kb. 10 milliárd m5 tóríogatut a Duna bajor és osztrák mellékfolyóinak völgyében történő tározással lehetne csalt elerni, • 263. A dunai jegesárvizek lefolyásának megjavítását célzó vizsgálatok A tanulmányban javaslatokat tettek az ártéri Duna-hldak árvizlevezetésí viszonyainak megjavítására.
