Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
V. A tervezéshez ajánlott irodalom
132 1/ A Dunaiöldvár-solti hid kontrakciós viszonyainak kút vezető töltéssel való megjavítása az 1956. évi úrvizszintet mindössze 0,22 m-rel csökkentette volna. 2/ Baja-Pörböly között további 95-50 m széles ártéri nyílás építendő, vagy vezetőtöltések építésével koll a kontrakciős viszonyokat megjavítani. 317. A Szigetköz és általában a Kisalföld talajvizszin alakulása A Kisnlíöld természetes talajvizviszonyalnak, a Duna hatásának és a Dunából átszivárgó viz közelítő mennyiségének a megállapítása* A jövőben várható változások előrejelzés©«, A Szigetközben órviz idején mintegy 50-80 millió m3 talajviztározódós állapítható meg. Azt is megállapították, hogy a legjelentősebb áramlás a Duna felől a Hainburgi hegység és a Rajkai zsilip közötti szakaszról jelentkezik (7J.000 m3/nap). 1959 329. A Duna vízjárásának előrejelzése A munka 9 részből áll. Az első kettőben az árhullámok tetőzósónek előrejelzésével, a harmadikban a íolyuraatos előrejelzéssel, a negyedikben a hajózás számára irányadó orsovai vízállások előrejelzésével foglalkozik. 335. Nagymarosi vizlépcsővel kapcsolatos kismintakísórlet. Az építési kortilzárás I, ütemének vizsgálata (osztott erőtelep) Az építési körülzárás X. ütemének vonatkozásában végzett laboratóriumi kísérletek eredményeit hét pontban ismerteti a tanulmány. A megépített nagyméretű szabadtári modoll alkalmas a több éven át tárté vizsgálatok végzésére. 397. A dunai jegesárvizek és előrejelzésük lehetőségének vizsgálata A tanulmány megállapítja, hogy a raércekapcsolatok alapján nem lehat megbízható előrejelzést adni a jeges árvizekre. Ezért megvizsgálták, hogy nem lehet-e az időjárásjelentések folyamatos figyelemmel kisérése alapján előre dönteni, hogy felülről fog-e a Jég felszakadni, vagy helyben pusztul el. 377. A Duna hullámterein létesítendő szabad parti sávok terve A Jogesárviz veszély csökkentése a Duna hazai szakaszán. A jeges árvízveszély csökkentése szabadon tartandó parti sávok létesítésével oldható meg. Ennek érdekében Budapesttől délre a Duna mentén egyes erdősávok eltávolítására van szükség. Ezek helyét és terjedelmét is megadja a tanulmány. 1960 995. A Duna magyarországi szakaszának vizsgálata a nemzetközi dunavizsgálat keretében A Duna vízminőségének részletes feltárása, adatgyűjtés a Duna-monográfia részére. Elkészült a Duna 95 ‘,«-os vizhozam-hoosz-szelvónye, figyelemmel kisérve a Duna különböző pontjain a vízminőséget, 1961 603. A Feisődunára vonatkozó adatok összegyűjtése A vizrajzi felvételi adatok összegyűjtése, feldolgozása és értékelése, a felsődunai egységes főmeder kialakításához szükséges kutatások előkészítése céljából. Ismertették az eddig végzett átfogó jellegű, nagyobb szabású felvételeket és bírálták azok még használható eredményeit. Részletesen foglalkoznak a különböző időkben végzett vlzszintrögzitések- kel, mélységvonalas helyszinrajzokkal, hossz-szelvőnyokkel és egyéb vizrajzi adatokkal, A rögzítéseket egységes alapszintre dolgozták át. 6I6. Kismintavizsgálatok a Felsőduna szabályozásával kapcsolatban A mederemelkedés leggazdaságosabb módjára Irányuló kutatások elősegítése kismintakisérle- tokkel. A kísérletek partéik!egyen!itő kavicstöltésokkel történtek két változatban. Az 1835-1795 flcm-ok között a főággal párhuzamos kiegyenlítő töltések nagyon kedvezőtlenek, 1963 799. A Felsőduna szabályozásával kapcsolatos 1962. évi vízrajzi felvételi munkák feldolgozása Elkészült a jobbparti árrendszerek teljes vízrajzi felvétele és a felvételek feldolgozása. A mellékágak mederanyaga közel azonos a főágéval. Nincs számottevő különbség a görgetett hordalékban sem, A mellékágakban kisebb-nngyobb feltöltődés tapasztalható. A jobb es balparti mellékágakban közelítőleg 900.000 m>/év a lerakódó hordalékmennyiscg. 759. Kismlntavizsgalatok a Felsőduna szabályozásával kapcsolatban A móllékágrendszereUet elhatároló elzárás sorozatok 30, a terelőtöltáseknek 9 elrendezési módját és a keletkező áramképeket vizsgálták. 791. Szabályozási miivek vizsgálata A tanulmány vizsgálja az 1836-1839 ikra közötti szakasz müveit, valamint azokat az okokat, amelyek közrejátszottak abban, hogy a tervezett állapot nem alakulhatott ki. 1969 837. Vízfolyások és állóvizek szabályozásával kapcsolatos hidrológiai és hidromechanikai alapjelenségekre vonatkozó kutatások Kisérletsorozatot hajtottak végre a Felsőduna egy Idealizált szakaszát ábrázoló kismintán,