Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)

V. A tervezéshez ajánlott irodalom

130 1900. Az árvizek tartóssága, az elöntések időtartama ás szóra« becsléséhez alkalmazható oloszlóa- fÜggvények A tanulmány foglalkozik az adott 3zintot meghaladó árhullámok éven helilli számának (db) és időtartamának (nap) becslésével eloszlásiUggvónyek segítségével. Az árhullámok időtarta­mát két, illetve három paraméteres gamma eloszlással, az árhullámok számát Poisson elosz­lással közelíti. Számpéldát mutat be a Duna mohácsi szelvényére. 1911. A Jégképződé» és levonulás vizsgálata, a zajlás sűrűségének meghatározása A tanulmány foglalkozik a jégzajlást és a jógmegállóst befolyásoló tényezők matematikai összefüggéseivel, a tényezők meghatározásának lehetőségeivel. Számítási segédleteket mutat be táblázat, vonalseregeo és pontsoros nomogrammok formájában a zajlás sűrűségének, a Jég megállásának előrejelzéséhez, A második rész a zajlás sűrűségének meghatározásával — mint az előrejelzést legjobban befolyásoló tényezővel - foglalkozik és javaslatokat ad foto­grammetriai megoldásokra. * 1918. Az Ecbolog 672 mérőhajó üzemelési feltételeinek vizsgálata Meghatározták a mérőhajóval végrehajtható feladattípusokat. Ezek:- Folyók szelvény!elvétele- Szondirtachigraf ileus felvétel helyettesítése vízfolyásokon- Árvízi vizhozammérós- Vízépítési műtárgyait környezetének felvétele- Folyók hossz-szelvényének felvétele- Állóvizek mélységvonalas felvétele. A vizsgálatokból kitűnik, hogy az Echolog 672 mérőhajóval kiaebh létszámmal, rövidebb mé­rési idővel, nagyobb pontossággal és lényegesen kisebb baleseti veszéllyoí valósíthatók meg a mérések. 2005. A meder érdesség! tényezőjének meghatározása A nicki kísérleti Rába-3zalcasz egy kijelölt kanyarpárján végzett részletes vizszínesés- raérések adatainak és a meder hidraulikai paramétereinek felhasználásával vizsgálták a me­der alakjának hatását a helyi esések alakulására, valamint az érdesség! tényező hosezmenti változására a 26,5 - 155»5 mVs vizhozaintartományban. A mért adatokból számított mederér- dességértékek az inflexiós szelvény környezetében egyeztek meg legjobban a különféle képle­tek alapján számítottakkal. 2087. A légi fénykép interpretáció alkalmazása Az alkalmazási lehetőségek kapósán tárgyalták a mérothelye3 és nem mérethelyes lógifónyké— pékről a helyszinrajzok készítését, vázolták a morfológiai, talajtani, növényfedettségi vizsgálatok módozatait, ismertették a vízfelületek és a szabályozási művek tanulmányozásá­nak-, valamint az ái>- és bolvizvédelmi felhasználásnak a lehetőségeit.Foglalkoztak a légi- fényképek alkalmazásának műszaki és gazdaságossági feltételeivel is. Röviden összefoglal­ták a légiiénykópintorpretációs tevékenység hazai helyzetét Is várható fejlődését. B, A Dunával kapcsolatos jelentések 1953 é3. Vélemény a Bratislava-Visegrád közötti Dunaszakaszon tervezett vízlépcsők hatására bekö­vetkező hordalék és jégviszonyokrél A tanulmány véleményeket rögzít a tekintetben, hogy milyen helyzet alakul ki a hordalék­lerakódás és a jégviszonyok szempontjából; ha csak a visegrádi vízerőmű épülne meg, ha Bratislavánál is épülne vízerőmű, illetve ha még Komáromnál is épülne egy vízerőmű. 50. Az Erzséhet-hid roncsainak hatása a mederalakulásra Mérések alapján megállapították, hogy a roncsok mederelfajulást idézhetnek elő. Ennek kö­vetkezménye lehet a pesti hídfő káros alémosása és olyan zátony keletkezése, amely a Vi- gadó-; ós Eskü-téri kikötőket veszélyeztetheti. A vizsgálatok eredményeként Javasolja a roncsok mielőbbi kiemelését. 2^ 6k. Dunai duzzasztások hatása a talajvízállásra. A talajvizállás ós a dunai vízállás össze­függése A Szigetköz talajVizviszonyainak feltárása érdekéhen - a létesítendő erőmű tervezési mun­kálataihoz - módszert dolgoztak ki a folyóvizállás és a talajvizállás összefüggéseinek tanulmányozására, 81. A Duna 1954. júliusi árvizének vizrajzi jellemzése A tanulmány leírja az árvíz lefolyását, keletkezésének hidrológiai alapjait ős levonja a tanulságokat. Megállapítja, hogy a hatékony felkészülés érdekéhen nélkülözhetetlen a' ba­jor, osztrák es csehszlovák szervekkel való együttműködés. 84. összefoglaló jelentés az 1954. júliusi árvízvédelemmel kapcsolatos kérdésekről Mértékadó árvizszintet dolgoztak ki a Pozsony-Komárom közötti szakaszra. Ennek során figye­lembe vették a töltésszakadás nélküli árvizhozamokat ós a mellékfolyók árvizeivel való kedvezőtlen találkozás eseteit*

Next

/
Thumbnails
Contents