Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)
Függelék
Hogy most már a mérési sorozatra jellemző relatív szórás értéke mi lesz, az elsősorban a mért vízhozamok nagyságától függ. Az eredményül kapott 4% körüli átlagos relatív szórás igen jó érték [20], [16]. Az f.10.3. ábra alapján meg kell azonban állapítanunk azt, hogy az átlagos relatív szórás értéke még ennél is lényegesen kisebb érték lehetett volna akkor, ha méréseink nagy része nem a 100 1/s tartományban helyezkedik el. A vízhozamgörbe állandósága A pontossági kérdések elemzését befejezve, térjünk át a vízhozamgörbe állandóságával kapcsolatos vizsgálatokra. Mint említettük, a kisvízfolyások szelvényeinek kiépítését azzal indokolják, hogy ezáltal a vízhozamgörbe állandósítható, s így a szelvény, kiépítés esetén, egész biztosan bekapcsolható a vízhozamnyilvántartó hálózatba. A szelvényeket tehát azért építjük ki, hogy a vízhozamgörbét állandósítsuk. így a vízhozamgörbe állandóságával foglalkozó vizsgálataink lényegében azt ellenőrzik, hogy a kiépített szelvény milyen mértékben felel meg a vele szemben támasztott igényeknek. A felvetett kérdés eldöntése érdekében az 1957. XI. 6. és 1958. XI. 28. között végzett méréseket 1958. V. 22-ével két egyforma 36—36 elemű mintára bontottuk, majd ugyanilyen rendszer szerint csoportosítottuk a mérések vízhozamgörbétől számított A, eltérését is. A A, értékekre így tehát két különböző mintát kaptunk. Az első tartalmazza a mérési időszak első részében, a második annak második felében észlelt eredményeket. Az előzőekből azonban már tudjuk, hogy a A{ értékek gyakorlatilag függetlenek a vízhozam nagyságától. Következésképpen, ez a Arre kapott két különböző minta valóban alkalmas a felvetett kérdés eldöntésére, hiszen, ha azok egymástól lényegesen eltérnek, annak oka már csak a vízhozamgörbe időbeli váltözása lehet. A Szmirnov módszerével elvégzett egyöntetűség-vizsgálat azonban teljesen megnyugtató eredményt adott. A két minta közötti eltérést lényegtelennek találtuk. Azok vizsgálatainak szempontjából igen nagy, 21%-os valószínűséggel azonos mintából származnak. A vízhozamgörbe megállapításánál felhasznált mérések elemzése tehát azt mutatja, hogy műtárgyunk megfelel a vele szemben támasztott igénynek. A vízhozamgörbe szerkesztésekor azonban nem vettük figyelembe az összes mérést. Közelebbről: kihagytuk az f.10.2. táblázatban csillaggal megjelölt négy mérés eredményét. Ezeknek a méréseknek az időpontja az 1957/58-as tél leghidegebb időszakára esik, amikor a hőmérséklet erősen 0 C° alá süllyedt. Tájékoztatásul a napi időjárási jelentések térképei alapján [7] minden mérés mellett feltüntetjük a mérés időpontját megelőző három hajnal radiációs minimumát is. Végül összevetve ezeket az adatokat a mérést végző személyzet feljegyzéseivel, megállapíthatjuk, hogy —10 C° körüli radiációs minimumok 367
