Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)
Függelék
A műtárgy betagyásána hatása f.10.2. táblázat Időpont A mért vízhozam Eltérés a vízhozamgörbétől Radiációs minimum a mérést megelőző 1., 2., 3. hajnalon Megjegyzés [1/s] [1/s] | [%] [C°] I. 7* 38 —222 85 — 9 — 5 —16 * A vízhozamgörbe szerkesz23* 176 — 59 25 — 7 — 5 0 tésénél nincs figyelembe 27* 62 — 46 43 —13 —14 —11 véve 30* 41 — 2 5 —15 —17 —17 A műtárgy jégtelenítve II. 8* 129 —152 54 —10 — 1 + 3 esetén, a tiszta vizű kisvízfolyásokon létesített beton vízhozammérő műtárgyakra már jelentékeny vastagságú jég rakódik. A műtárgy befagy, s emiatt a vízhozamgörbe az eredeti helyéről a kis vízhozamok irányában eltolódik. A megváltozott és az eredeti vízhozamgörbe közötti eltérés számottevő lehet. Kedvezőtlen esetben a vízhozamok csökkenése elérheti a 90%-os értéket is. Amíg tehát jégmentes időben a kiépített szelvények minden körülmények között teljesítik feladatukat, addig — a mi éghajlati adottságaink mellett — a tél leghidegebb időszakaiban ezek a vízhozammérő műtárgyak már különleges kezelésre szorulnak. Ezzel kapcsolatban az egyedüli biztos megoldás a műtárgy jégtelenítése. Ha ezt megfelelő gondossággal végzik el, a kiépített szelvény működése még a legkedvezőtlenebb időszakban is kifogástalan maradhat, mint ahogy azt az f.10.2. táblázat I. 30-i mérése igazolja. Ez azonban meglehetősen nagy munka. Mindenesetre lényegesen több, mint a mércék szokásos jégtelenítése, hiszen a teljes műtárgy, sőt esetleg az alatta levő kisebb mederszakaszt is meg kell tisztítani a lerakodott jégtől. Éppen ezért ezekben a kritikus időszakokban a mérőműtárgyak az üzemben tartó Vízrajzi Szolgálat részéről is fokozott ellenőrzésre szorulnak. A —5 C°-nál nagyobb hidegek beköszöntésekor feltétlenül központi ellenőröknek kell bejárni ezeket a műtárgyakat, egyrészt a jégtelenítés, másrészt a szelvények vízszállításának ellenőrzésére. Ezekben a hideg időszakokban minél több szelvényben, minél nagyobb számú vízhozammérést kell végezni, hogy a vízhozamgörbék esetleg bekövetkező időszakos megváltozását nyomon lehessen követni. A kiépített szelvények létesítésével egyidőben ezekhez kapcsolódva meg kell azonban szervezni a téli napok radiációs minimumainak rendszeres mérését is. Csak ezeknek az ismeretében lehet ugyanis a vízhozamgörbe esetleges megváltozásának időpontját megbízható módon becsülni. 368
