Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)
Függelék
A táblázat azt bizonyítja, hogy a zajlás kezdetére vonatkozó empirikus középértékek közötti eltérés a Tiszalök alatti szakaszon nem véletlen ingadozás, hanem a tiszalöki duzzasztómű következménye. A Tiszalök fölötti szakaszon azonban az empirikus középértékek közötti eltérés már véletlen jellegű ingadozásból is adódhat. A jég beállásánál a Tiszalök alatti szakaszon szintén szignifikánsnak minősíthetők az empirikus középértékek közötti eltérések. Felette Vásáros- naményig minősíthető szignifikánsnak. A Dombrádnál jelentkező 20%-os érték valószínű a duzzasztási határ környezetében bekövetkezett mederelfajulásokból adódik. Érdekesen alakul a jég megindulása. A Tiszalök alatti szakaszon az erőmű hatása miatt korábban indul meg a jég, és a középértékek közötti eltérés Csongráddal bezárólag szignifikáns. Szegednél a Duna és a Maros hatása már megzavarja a jégmegindulást. Tiszalök felett vizsgálva a jégmegindulást azt tapasztaljuk, hogy — Domb rád kivételével — az empirikus középértékek közötti eltérés szignifikáns, tehát a jég duzzasztás hatása miatt később indul meg. A jég megszűnésére vonatkozó vizsgálatok azt mutatják, hogy a Tiszalök alatti szakaszon a középértékekben nincs jelentős eltérés, bár azok — Tiszafüred és Taksony kivételével — szignifikánsnak minősíthetők. A Tiszalök feletti szakaszon egyértelműen adódik az empirikus középértékek közötti eltérés szignifikáns volta. Megállapítható, hogy a jég megszűnésének ideje a jeges napok időtartama középértékben Tiszalök—Vásá- rosnamény között 9 nappal tolódott el. A Vásárosnamény fölötti szakaszon ez az érték 11—13 napra adódik. A TERVEZETT TISZAI VÍZLÉPCSŐK HATÁSA A JÉGVISZONYOK ALAKULÁSÁRA Az előzőékben a jégtelenségekre vonatkozó észlelési adatok alapján határoztuk meg a különböző valószínűséggel várható értékeket, illetve vizsgáltuk a. tiszalöki vízlépcső hatását a jégjelenségekre. Vizsgálataink azt bizonyították, hogy a tiszalöki duzzasztómű — annak ellenére, hogy csupán medertározást okoz — lényeges hatással van a Tisza jégjárására. A Tisza-csatornázás során már megkezdődött a II. Tiszai Vízlépcső (Kisköre) duzzasztása is és tervbe vették a csongrádi duzzasztómű építését. Mind a II. Tiszai Vízlépcső, mind a csongrádi duzzasztómű esetében már jelentős méretű hullámtéri tározódás áll elő. A kialakuló tározó terekre azonban nem áll rendelkezésünkre a jégjelenségek bekövetkezését rögzítő számadat, ezért észlelési adatok hiányában nem lehetséges statisztikai vizsgálatot végezni. Az irodalmi anyag sem ad olyan számítási eljárást kezünkbe, amivel a duzzasztott terekben bekövetkező jégjelenségek előrejelzését meg tudtuk volna oldani [4]. Ennek a hiánynak a pótlására dolgoztuk ki a folyami duzzasztóművek tározótereiben kialakuló jégjelenségek előrejelzésének módszerét. 17* 259
