Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)
Függelék
KÜLÖNBÖZŐ VALÓSZÍNŰSÉGŰ VÍZHOZAMOK ÉS VÍZÁLLÁSOK MEGHATÁROZÁSA Az árvízmentesítés létesítményeinek tervezésénél nélkülözhetetlen a különböző valószínűségi vízhozamok és vízállások ismerete. Régóta foglalkozunk hidrológiai események valószínűségének becslésével, eloszlásfüggvényének segítségével. A tanulmányban bemutatott módszert évek óta alkalmazzuk nemcsak a mértékadó árvizek, hanem általában mindazon hidrológiai események valószínűségének becslésére, melyek fizikai feltételeinél fogva az alkalmazott eloszlásfüggvényekkel közelíthetők. Meg kell jegyeznünk, hogy elsősorban a gyakorlat részéről jelentkezett elsőnek a szabatos, matematikai statisztikai eljárás iránti igény, amikor a tervezésnél, a mindennapi gyakorlati feladatok megoldásánál a korábbi statisztikai ismeretek elégtelennek bizonyultak. 1964-ben pl. csaknem valamennyi magyarországi vízfolyásra meg kellett határozni a különböző valószínűséggel várható kisvízhozamok értékeit. A feldolgozás során kiderült, hogy a Foster—Ribkin módszerrel 40 szelvény vízhozamadataiból csupán 11 esetben lehetett az eloszlásfüggvényeket meghatározni, a többi szelvény adataiból az említett módszerrel még közelítő értékeket sem kaptak, illetve a számításokat el sem lehetett végezni [28]. A hidrológiai események valószínűségének becslése az e könyvben ismertetett módszerekkel elvégezhető. Így ez a tanulmány a közölt eljárások általános alkalmazását mutatja be a különböző valószínűségi vízállások és vízhozamok meghatározása területén. Ugyanakkor rá kívánunk mutatni néhány egyéb, korábban alkalmazott eljárásban rejlő bizonytalanságra. A számítások elvégzéséhez, az eljárás könnyebb megértéséhez két számpéldát is közlünk. A KÜLÖNBÖZŐ VALÓSZÍNŰSÉGŰ VÍZHOZAMOK MEGHATÁROZÁSA Az árvízhozamokra jellemző számérték — mint valószínűségi változó — eloszlásának meghatározására korábban számos módszer alakult ki. Az alábbiakban röviden áttekintjük ezeket, a Magyarországon régebben használatos számítási módszereket és rámutatunk az azokban rejlő bizonytalanságokra. 233
