Csermák Béla: Hegy- és domvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései (VMGT 157. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 1985)
1. Természeti adottságok
\ 30 1.6.4 Vizhőmérséklet A felszíni viz tavasszal és nyáron hidegebb, ősszel és télen melegebb, mint a levegő. Ugyanez az eltolódás a hőmérséklet napi menetében is jelentkezik. A viz hőmérsékleti görbéje sokkal kiegyenlítettebb a levegőénél; különösen vonatkozik ez a hegy— és dombvidéki kisvizfolyások forrásvidékéra, a felszín alatti vizzel is táplált vízfolyásokra. A vízfolyás vizének hőmérséklete elvileg a levegővel é- rintkezésben megtett útjának hosszával arányosan változik,s igy a torkolat felé haladva nyáron növekszik, télen csökken; számos helyi módositó hatás (mellékfolyók, szenny— és használtviz bevezetések, források stb.) miatt ez a törvényszerűség főleg a kisebb vízfolyásokon nem, vagy alig érvényesül. A vízfolyások hőmérsékleti viszonyairól a 10, ábra tájékoztat. A fagyos időszakban jéqpáncélt öltenek vízfolyásaink és tavaink. A kisebb vízfolyásokon a jég előbb jelentkezik (átlagosan december 15-20)^és korábban tűnik el (átlagosan február 10- 15), mint a nagy folyóinkon. Az egészségtelen mederviszonyok,a szűk hidnyilások - csakúgy,mint a befogadókban - j égt orla szoka t okozhatnak. i. ii. m. ív. v vt. vii v*. ix. x. xi xii. 10.ábra; Felszini vi- zeink FTomérséklet j árása 1.6.5 Hordalék A hordalék a vízfolyások szállította szilárd anyagok ösz- szessége. A vizrészecskék turbulens keveredése által tartósan a viztér belsejében maradó - finom szemcséjű - anyagokat lebegtetett hordaléknak, a fenéken tovasodort durvább szemcséjű anyagokat görgetett hordaléknak nevezzük. Tágabb értelemben idesorolhatók a vizben kémiailag oldott anyagok is, mi azonban a továbbiakban ezzel az oldott hordalékkal nem foglalkozunk.
