Csermák Béla: Hegy- és domvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései (VMGT 157. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 1985)
1. Természeti adottságok
31 1.6.5.1 A hordalék keletkezése A vízfolyások hordaléka az erózió termékeiből áll. A hor- dalékképződés főfészkei azok a hegy- és dombvidékek.ahol a körülmények Cmeredek lejtők, bő— és heves csapadék, laza kőzet, gyér növénytakaró) kedveznek a felületi és vonalas erózió kialakulásának. A felszínen összegyülekezö és lefolyó viz által megmozgatott anyag nem kerül azonnal és teljes egészében a vízfolyások medrébe, mert egy része a felszin mélyedéseiben, a terepesés mérséklődésekor rövidebb-hosszabb időre megáll útjában. A hordalékvándorlásban résztvevő szilárd anyag másik része magukból a vizfolyásmedrekből és árterületükről származik. A mederfenék mélyülésén kívül a hordalékképződésben szerepe van a meder vízszintes mozgásának is, 1.6.5.2 A hordalék mozgása A vízfolyásokban a vízzel együtt mindig hordalék is mozog Cstelczer K,, 1980.; Rákóczi L., 1979.). A viz hordalékmozgató ereje a vizsebesség négyzetével arányos, vagyis a Chezy-képlet figyelembevételével; a hordalékmozgató erő arányos a vízmélységgel és a vizszineséssel. A hordalékvándorlás alapjában véve három szakaszból áll; ezek; a hordalék termelése, mozgása és lerakódása. A hordalékvándorlás jellemző értékeit mindhárom fázisban a vízfolyás sebessége, valamint a hordalék- és a medret alkotó anyag mértékadó szemnagysága határozza meg. A vízfolyások felső szakaszát a nagy esés és a nagy sebesség jellemzi, és ennek megfelelően a hordalék túlnyomó része kavics, amit a viz görgetve mozgat. Mivel ezeken a szakaszokon a vizfolyás sebessége felülmúlja a hordalék megmozgatásához szükséges kritikus értéket, a meder állandóan mélyül, berágódik.
