Csermák Béla: Hegy- és domvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései (VMGT 157. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 1985)

1. Természeti adottságok

13

1. TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK

A felszini vizek több más természeti adottsághoz kapcsolódnak, és jórészt ezek a kapcsolatok határozzák meg a vizgaz- dálkodás lehetőségeit és módjait is.

1.1 FÖLDRA3ZI FEKVÉS

A földrajzi fekvés meghatározó szerepe nyilvánvaló. Magyarország a Közép-európai mérsékelt övezethez tartozik; csak nagyobb vizfolyásaink forrásvidéke esik a magashegységek kli- maövezetére.

1.2 DOMBORZAT

A domborzat szabja meg a felszini vizek pályáját.elhelyezkedését, esését és romboló-, illetve építőtevékenységét. Mindezek mellett másodlagos éghaj lat-alakitó tényező is;hegyek között alacsonyabb a hőmérséklet, a hegyek, dombok befolyásolják a csapadékot szállitó légáramlatok útját, zord északi- és napos déli lejtőik vannak, stb.

1.3 FÖLDTANI FELÉPÍTÉS

A földtani viszonyok közül számunkra a felszini - felszin- közeli rétegek fizikai tulajdonságai a fontosak. Milyen e rétegek vizfelvevő képessége és ennek a lefolyást befolyásoló hatása, milyen a víztározó képességük, mennyire erodálódnak és igy milyen mértékben járulnak hozzá a hordalékképződéshez.

A Kárpát-medencében a vizzáró felületek az uralkodók. Nagyobb kiterjedésű áteresztő tömbként emelkedik ki a Dunántúli Középhegység, a Mecsek, a Budai hegyek és a Bükk karsztja (valamint a témánk szempontjából jelenleg érdektelen Duna-Tisza- közi és a Nyirségi homokhát). A folyók hordalékkúpjai (Duna—