Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
10. Fejér László: Sajó Elemér és a két világháború közötti korszak vízügyi politikája
10. SAJÓ ELEMÉR ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI KORSZAK VÍZÜGYI POLITIKÁJA 42. ábra A Pest megyei Dunavölgy Lecsapoló Társulat területe Szintén tanulságos történet a Kis-Balaton lecsapolásának végrehajtása, amelynek következményei napjainkig hatnak. A Kis-Balaton egykor a Balatonnal egybefüggő vízfelületet alkotott, s a Balaton lényegi vizutánpótlását biztosító Zala folyó ezen keresztül táplálta a tavat Amikor az 1860-as években megkezdődött a Balaton vizszínének szabályozása, s a siófoki vízleeresztő zsilip a korábbi 3-4 méteres vízjátékot a minimálisra szorította, a Kis-Balaton elmocsarasodása végérvényesen megindult, közvetlen kapcsolata a Balatonnal megszűnt. Az 1920-as években végrehajtott Zala- szabályozással a Zala árvizei már nem táplálták többet a Kis-Balatont, s ezzel lehetőség nyílott az immár mocsaras, ingoványos terület lecsapolására.'25 A lecsapolást elsősorban azzal indokolták, hogy az így nyert területen egyfelől rétgazdálkodást lehet folytatni, másfelől mód nyílik a tőzeg kitermelésére is. Ennek megfelelően egy helyi tőzegkitermelő érdekeltség jelentős anyagi támogatásával 1922-től hozzáfogtak a lecsapolás megvalósításához Az elvégzett munka akkoriban jelentős gazdasági eredménnyel járt A Kis-Balaton víztükre alól kikerülő iszaptalajokat jól jövedelmező nádtermelésbe fogták, s ugyanakkor megindult a jó fűtőértékü kis-balatoni tőzeg kitermelése is. A gondok csak jóval később jelentkeztek. A Zala folyó lebegő hordaléka immár a kis-balatoni szűrés nélkül a keszthelyi öböl eliszapolódásának folyamatát indította el, s az 1960-as években a tóban végbemenő eutrofizálódási jelenség így egyre nagyobb gondot okozott a Balaton gazdáinak. Sajnálatos módon a Kis-Balaton vízminöségvédő funkcióját éppen akkor szüntették meg, amikor a civilizáció (urbanizáció, idegenforgalom, iparosodás, a mezőgazdaság fokozott kemizálása) előretörése miatt a Balatonba jutó vizek minősége rohamosan romlott. Az 1930-as évek válsága - amely a mezőgazdaság terén a korábbiakhoz hasonlóan ismét, mint gabonaválság jelentkezett, újólag bebizonyította az egyoldalúan szemtermelő mezőgazdaság versenyképtelenségét Egyúttal viszont megerősítette azt, hogy a belterjes gazdálkodás még a válság idején is életképes: a zöldség és gyümölcs- valamint az állatkivitel a válság idején is növekedett. A válsággal egybeeső és az azt követő aszályos esztendők világossá tették, hogy az ország gazdasági élete, államháztartási mérlege teljesen ki van szolgáltatva a súlyában és jelentőségében megnövekedett, de korszerűtlen mezőgazdaság (időjárás szeszélyeitől függő) terméseredményeinek. Ugyanakkor a közel egy évtizeden át tartó szárazabb időjárás nemcsak a gazdaközönség, hanem a kormányzat számos képviselője 85
