Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
10. Fejér László: Sajó Elemér és a két világháború közötti korszak vízügyi politikája
10. SAJÓ ELEMÉR ÉS A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTTI KORSZAK VÍZÜGYI POLITIKÁJA szemében is a korábbi ármentesítési és vízrendezési munkákat túlzottnak, helyenként feleslegesnek tüntette fel, ezért a kormányzat a szükségesnél jóval kevesebb erőfeszítést tett az ármentesítő, ill. belvízrendező művek fenntartásának támogatására. A magyar vízügyi szolgálat - amelynek irányítása akkortájt a Földmívelésügyi Minisztérium kezében volt - kiváló vezetője SAJÓ Elemér (1875-1934) koncepciójának elfogadásával próbált kiutat találni a bénító helyzetből. 10.3. Sajó Elemér munkásságáról röviden 1875. szeptember 9-én Budapesten született. Édesapja neves biológus, édesanyja pedig KVASSAY Jenőnek húga volt. A családi példa szinte predesztinálta őt a mérnöki pályára, amelyet 1897-ben friss mérnöki diplomával a kezében a Délvidéken a Ferenc-csatorna tiszai torkolatának áthelyezési munkáinál kezdett meg. Jelentős vízépítői gyakorlatot szerzett az Alsó-Béga csatornázásánál, ahol a bégatoroki és az écskai zsilip és duzzasztómű építésében vett részt. 1906-tól a Soroksári Duna-ág rendezésénél dolgozott. Feladata a felső-torkolati mű - a mai Kvassay-zsilip - építésének előkészítése és a kivitelezés irányítása volt Ezzel kapcsolatban úttörő szerepet vállalt a vízügyi szolgálat cementkísérleti és anyagvizsgáló állomásának létesítésében (1911). 43. ábra Sajó Elemér, a vízügyi szolgálat két világháború közötti időszakának kiemelkedő vezetője Következő fontos feladata is a Dunához és a Csepel- szigethez kötötte. Az I. világháború utolsó szakaszában egyre komolyabb problémát jelentett az ipari és kereskedelmi központnak tekinthető fővárosban a vasúti- és vízi szállítási rendszer összekapcsolatlansága.'26 A kormány a probléma megoldását a szakemberek által már régóta szorgalmazott budapesti kikötő megépítésében látta. A Kikötőépítési Igazgatóság vezetésével az akkor már vízépítési szaktekintélynek tartott SAJÓ Elemért bízták meg. Nem rajta múlott, hogy a kikötő megnyitására csak 1928-ban került sor. SAJÓT ezt követően a Földmívelésügyi Minisztériumba rendelték be szolgálattételre, ahol 1930-ban vette át KVASSAY Jenő egykori örökét, a magyar vízügyi szolgálat irányítását 44 SAJÓ Elemér tudatosan készült erre a nagy feladatra. "Emlékirat..." c. programját még beosztásának elfoglalása előtt házilagos sokszorosításban közkézre bocsátotta, hogy az észrevételeknek megfelelően kiegészíthesse, ill. a szolgálat vezető munkatársaival elfogadtassa. Noha hivatali főnöksége 1930-34 közötti igen nehéz időkre esett - ki tudta emelni a szolgálatot a korábbi tétlen dermedtségből. Azzal a meggyőződéssel, hogy minden hullámvölgyet felemelkedés követ, szakirodalmi síkon készítette fel a vízmérnöki kart a jövő feladatainak ellátására. Megerősítette a szolgálat - akkor már közel 50 esztendős - nagy múltú tudományos folyóiratát a Vízügyi Közleményeket, vaskos kötetek sorát jelentette meg az öntözésről, a szikes talajok megjavításáról, a halászatról. A Vízrajzi Intézeten belül tervező csoportot létesített, hogy a remélt fellendülés felkészülten érje a szolgálatot, s az újabb vízimunkák tervei mielőbb az ország vezetésének rendelkezésére álljanak. 44. ábra A budapesti Kvassay-zsilip zárógátjának építésénél alkalmazott cementfecskendő működési vázlata Sajó Elemér Lampl Húgóval közösen írt "A beton" című könyvéből (1914) 86
