Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
8. Csath Béla: A magyarországi vízellátás története
8. A MAGYARORSZÁGI VÍZELLÁTÁS TÖRTÉNETE Ekkor már az általa előkészített feladatok végrehajtása és a megkeresések megválaszolása unokaöccsére, ZSIGMONDY Bélára várt, aki éppen abban az időben kezdte el mérnöki pályafutását, amikor a legnagyobb érdeklődés indult az artézi iránt. Működési területét az Alföldre helyezte át A püspökladányi állomáson, a MÁV rendelésére készített sikeres fúrása után (1879) az első. minden továbbit meghatározó lépést a hódmezővásárhelyiek tették, midőn közegészségügyük megjavítására nyilvános közhasználatra szánt artézi kút fúrását határozták el Szerződést kötöttekZSIGMONDY Bélával a piactéri kútra, melyet két évi munka után 1880 májusában adott át a városnak. A 197,84 m mély kútból percenként 65 I , 19°C-os tiszta víz ömlött ki E kút az artézi víz feltárásának történetében határkövet jelentett A két helyen elért fényes siker következménye alapvetően befolyásolta a későbbi eseményeket Ezek közül kiemelkedő volt azon megállapítás, mely meggyőzte az alföldi települések vezetőségét, hogy a lábuk alatt felhalmozódott többszáz méteres üledéktömeg artézi típusú medencét alkot, ami bárhol eredményesen megcsapolható. A hódmezővásárhelyi első, kitűnő ivóvizet szolgáltató artézi kút sikerén felbuzdulva a város, NAGY András János és felesége, MUCSI Mária áldozatkészségével megfúratta ZSIGMONDY Bélával 1883-84-ben a második, a nemes lelkű adományozó nevét viselő kutat, mely 252,6 m mélységből 24 óránként 10000 hl vizet adott. ZSIGMONDY Bélát ezek után a szomszédos, majd a távolabbi városok siettek felkeresni artézi kútjaikat vele megfúratni, s ekképp a rossz, egészségtelen vizű Alföldön a közegészségügyi viszonyokat megjavítani. 1885-ben Szentesen a képviselőtestület által megrendelt kutat készíti el. A kút geológiai viszonyait HALAVÁTS Gyula bányamérnök geológus ismertette. A ZSIGMONDYAK sikeres tevékenysége nyomán megindult a hazai kútfúróipar kialakulása. Néhány vállalkozó kedvű iparos (lakatos, gépész, kovács, stb.) felfigyelt a kútfúró tevékenységben rejlő kereseti lehetőségre, akik vagy segédmunkásként dolgoztak a Nagy András-féle kútnál, megtanulták és el is sajátították a kútfúrás mesterségét. Legyártották az ellesett szerszámokat, eszközöket és alkalmat kerestek kipróbálásukra. Ilyen iparosok voltak a SOÓS testvérek (Károly, Lajos és Sámuel), az ALMÁSSY és BARÁTH család. PRÓNAY József és Sándor, MISÁN János és a többiek. A Halaváts-féle kútkataszter szerint 1884-ben már 24 db kút készült el. ZSIGMONDY Béla 1886-ban elkészíti a MÁV rendelésére a szabadkai és püspökladányi II. számú kutat, mely utóbbi nemcsak vizet adott, hanem metángázt is. melyet a pályaudvarnak természetes gázzal való világítására használtak fel. 1887-ben készíti Szegeden a tanács rendelte Tiszai Lajos körúti artézi kutat. 1887-89 között a zombori, a törökszentmiklósi, 1889-90-ben Mezőtúron (Flóra-kut), Szarvason (Ceres-kút) és Nagyszalontán (Hebe-kút) fúrt kutak többnyire a tanács rendelésére készültek. ZSIGMONDY az általa készített kutak esetében figyelemmel volt arra. hogy a fúrólyukhoz később pl. tisztítás végett anélkül lehessen hozzáférni, hogy a medencét illetve a díszes felépítményt fel kelljen bontani. A kútfej lépcsövei és zárt ajtóval ellátott aknában volt, melytől kb, 5-7 m-re épült a kútfelsörész, azaz a díszkút. Ugyancsak a 80-as évek elején megindult az Alföld egyéb részein is az artézi kútfúrás. Található itt is ott is értelmes kisiparos, aki fúrni kezd. Versecen ekkor jöttek létre az artézi kutak, Kecskeméten. Cegléden. Nagykörösön a fúrott kutak. (Artézi kútnak nevezték a felszálló vizű kutat, míg a fúrt kútban a víz nyugalmi szintje a föld felszíne alatt maradt). A 80-as évek közepén Versecen és környékén hivatalos és magánosok megrendelésére készült artézi kutak száma szaporodik, de ekkor még nem rohamosan. A Halaváts-féle kimutatás szerint 1890-ben már 73 helyen fúrtak az Alföldön ZSIGMONDY munkáinak tagadhatatlan hátránya a lassúság és a nagy költség volt. A szabadonejtő készülékhez fatornyot minden esetben egyedileg építették fel. A lyukakat nagy átmérővel, a vésővel ellátott merev rudazat ejtegetésével, az ún. ütőfúrással, száraz eljárással mélyítette, majd a felaprított kőzetet 33. ábra Nagy András János 75
