Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
8. Csath Béla: A magyarországi vízellátás története
8. A MAGYARORSZÁGI VÍZELLÁTÁS TÖRTÉNETE szakaszos talajkiemeléssel, az ún. kanállal szedték ki. A fúrólyukat a helyszínen összeállított, részben visszanyerhető szegecselt vascsövekkel bélelték ki és befejezésül vörösfenyő béléscsövet alkalmaztak Mikor a hódmezővásárhelyi Braun-féle gőzmalomban a vízigények növekedése céljából egy kút fúrása vált szükségessé, a Zsigmondytól kért ajánlatot Bauer Sándor túlságosan drágának tartotta, "megtanulta" a fúrás tudományát, amikor a tömör rudakat csövekre cserélte ki, a véső helyett az ún. szárnyas bövítőfúró forgatásával hasította fel a talpi kőzetet, mely a cső belsejébe benyomott víz sodródó ereje révén jutott a felszínre, kialakítva ezzel a szárnyasfúróval történő forgófúrás vízöblítéses módszerét. Ezzel az eljárással készített Bauer Sándor egy 234 m mély, fabéléscső nélküli, kis átmérőjű (70-100 mm) kutat, mely 170 l/min, 17 "C-os vizet adott. 34. ábra Szárnyas bővítő fúró Bauer eljárása mind a kút készítési ideje, mind költsége szempontjából előnyösebb volt, mint ZSIGMONDY szárazfúrásos eljárása. Éz az eljárás megvetette és indította el az országos hírűvé vált hódmezővásárhelyi és általában az alföldi kútfúró dinasztiák alapját, ill. kialakulását. Kezükön ez az eljárás egyre tökéletesedett, az alföldi kőzetviszonyokhoz idomult és így csakhamar különleges magyar fúrási módszer alakult ki. Sajnos a szakszerűen dolgozó kisiparosokon kívül gomba módra szaporodott a vállalkozók száma, teljesen kvalifikálatlan emberek fúrtak jól-rosszul, a szükséges technikai és elméleti ismereteket nélkülözve, és megtörtént, hogy a legkedvezőbb földtani viszonyok között sem vezettek eredményre ezek a fúrások. A 90-es években valóságos artézi kútláz fogta el az Alföldet, a községek és egyesek nyakra-főre fúrattak. Ismét hivatkozva a HALAVÁTS-féle kútkataszterre. 1891-ben 122, 1892-ben 182 helyen fúrtak az Alföldön. A kutak fúrásának megszaporodását elősegítette a vízjogi törvények hiányossága, ennek megakadályozására az 58.943/V-16-1892 sz. FM rendelettel kötelezővé tették, hogy a fúrt kút létesítése előtt a tulajdonosnak geológiai szakvéleményt kellett beszerezni a Földtani Intézettől. A rendelet megalkotása során felmerült az a gondolat is, hogy artézi kutakat csak állami szervek fúrhassanak. A kezdeményezés azonban nem járt sikerrel. A rendelet alapján gróf BETHLEN András földmívelésügyi miniszter által létrehozott alapból is lehetett igényelni pénzt kútfúrásra, midőn szinte minden megye területén ZSIGMONDY Béla készítette el az első artézi kutakat. A kútfúrási láz 1893-ban érte el a tetőpontot, amikor a kutak száma 366-ra szaporodott, ezután mérséklődött, csökkent az ütem. 1894-ben 182 és 1895-ben 91 kút készült A 36. ábra példaképpen kiragadva a Békés megyében működő kútfúró vállakozók tevékenységét szemlélteti. A ZSIGMONDY-cég az 1890-es évet követő időben is megőrizte vezető szerepét az Alföldön. Aki biztosra akart menni és alapos, első osztályú munkát kívánt, ZSIGMONDY Bétához fordult, aki a szerződéseket úgy kötötte, hogy a megállapodott összeget eredményesség esetén megkapja, sikertelen fúrás esetén semmi díjat nem követel. 1890 után a pályázatkiírásokban már mind a víz mennyiségét, mind a minőségét előírták. év 35. ábra Az artézi és fúrt kutak évenkénti megoszlása A leggondosabban készített kutak ZSIGMONDY Béla keze alól kerültek ki. így 1890-91-ben a pécsi, 1892- ben a békéscsabai (Kossuth-téri, ún. "Angyalos-kút"), 1893-ban a karcagi és kisújszállási, 1892-93-ban újból a békéscsabai (laktanya melletti), 1893-ban a túrkevei, 1895-ben a kecskeméti, 1899-ben a delibláti artézi kutat készíti el, hogy csak a nagyobbakat és nevezeteseket soroljuk fel, mert nagy a száma az ezeken kívül fúrt kisebb, javarészt fúrott kutaknak. Meg kell emlékezni Debrecen városában 1886-91 között lemélyített 837 m-es fúrásról, mely ugyan nem érte el célját (nem lett belőle "ugró kút", azaz felszálló vizű kút, mivel a víz tükre 3,6 méternyire maradt a felszín 76
