Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
5. Dr. Deák Antal András: Vásárhelyi Pál és Pietro Paleocapa Tisza-szabályozási terve
5. VÁSÁRHELYI PÁL ÉS PIETRO PALEOCAPA TISZA-SZABÁLYOZÁSI TERVE munkával, halnem még a róla való gondolattal és tervezéssel sem, ha csak valamelly kivételi eset nem kívánná. Mert minduntalan ismétlem, hogy a ki sokat akar felkarolni, semmit sem fog megtarthatni"113 114 115 (Megjegyezzük, hogy a "Magyar Alföld öntözésére" a századfordulón részletes tervek készültek, melyek megvalósítása a két világháború miatt kútba estek.)- Vannak, akik úgy vélik, hogy elég lett volna a törökkor előtti vizi állapotokat visszaállítani ahhoz, hogy a Tisza és mellékfolyóinak pusztító kiáradásaí megszűnjenek, a mocsarak kiszáradjanak, az öntözést pedig a folyó természetes vízjárása biztosíthassa. Az elgondolás nagyon szimpatikusnak látszik. Hibája, hogy tudományosan nem elég megalapozott A Kárpátokban végbevitt erdö-pusztitások ugyanis annyira megváltoztatták a folyók vízjárását, hogy az eredeti állapotok visszaállítása nem jelentett volna megoldást. Ettől függetlenül bizton állíthatjuk, hogy még ha vissza is állt volna az ősi vízrajzi állapot, a XIX. században általánossá vált intenzív földművelés és a belterjes állattartás kikényszerítette volna a folyószabályozásokat, mocsárlecsapolásokat- Másokat hiányos régészeti és földrajzi ismereteik vezették félre. A Tisza és mellékfolyói eredeti állapotának visszaállításáért apostolkodó egyik jóhiszemű írás újabban abból indul ki. hogy a rómaiak által épített védelmi célú sáncok nem mások, mint az ókor népeinek zseniális gátrendszere, mellyel a Kárpátmedence vizeinek járását szabályozták, ill. rakoncázták meg. Egy másik esetben hibás fordítás igazítja gondolatainkat hamis irányba: a Dunát a XVII. század fordulója táján leíró Luigi Ferdinando MARSIGLI egyik szavát értették félre, amiből arra a téves következtetésre jutottak, hogy a fokok emberi kéz műve, melyeket őseink a folyók fölösleges vizeivel való helyes gazdálkodás érdekében építettek1’4 (Köztudott, hogy a fokokat az árterekre ki- és visszaáramló vizek vájják.)- A szabályozások elsősorban a nagybirtokosoknak és a falvak földműveseinek hozott jobb. új világot. A nádasok és mocsarak gazdag állatvilágából élők - elsősorban a csikászok és pákászok. vagy a ridegpásztorkodás mellett kitartók - tragédiaként élték meg a vízrendezéseket Végezetül két hiteles mérnökember véleményét idézzük. IVÁNYI Bertalan 1948-ban a következő képpen vélekedett: "A Tisza szabályozása, Illetve az Alföld ármentesítése, mint korszakot alkotó nagy műszaki és gazdasági mű. csak a választott módon, a korba és időbe beleszövődve és hosszú idő alatt, tehát sok viszontagság, küzdelem, csalódás árán. sok közbenső építési és sorrendi hibával volt végrehajtható. De végeredményben teljes kifejlődésével, a pótolható módon végrehajtott nagy alkotásnak bizonyult. . .Nagy vonásokkal jelölve meg hibáit mondhatjuk: jobb lett volna, ha Tokaj fölött kevesebb átvágás készült volna... BOTÁR Imre 1970-ben ugyancsak állást foglalt a sokat vitatott kérdésben: "A korábbi - mindkét oldalró elfogult - bírálatokkal szemben megállapíthatjuk, hogy a szabályozás végrehajtása során elkövetett hibák éppen úgy nem következtek PALEOCAPA véleményéből, mint VÁSÁRHELYI tervéből A kivitelezés több mint fél évszázada (1846-1908) alatt időszakonként érvényesülő anarchia sem az egyik, sem a másik - önmagában véve egységes és célravezető - alternatív tervből, hanem csak a két terv - nem döntő, inkább felnagyított - eltéréseiből, különbségéből táplálkozott: mindkét terv lényeges pontjait feladva, mind a töltésvonalazás kérdésének lebecsülésére, mind az átvágások sorrendjének elhanyagolására vezetett. Ahogy nem kétséges, hogy az ármentesítés és folyószabályozás, vagyis a társulatok és az állam érdekelt egyaránt szem előtt tartó és képviselő, a saját tervét rugalmasan kezelő VÁSÁRHELYI irányításával - a terv alapelveinek érvényesítésével - a kivitelezés hibái elkerülhetők lettek volna, ugyanúgy valószínű, hogy a hasonlóképpen egységes és következetes PALEOCAPA-féle terv is, a tervező irányításával végrehajtva és menetközben tovább fejelesztve, hamarabb vezetett volna a kívánt cél eléréséhez, mint az eredeti tervekből kialakított kompromisszum"116. 1,3 u.o. 73.0. 114 Az egyik téves argumentum alapját L.F.Marsigli Duna-monográfiájának félrefordított kifejezése adta. Marsigli a fokokat u.i. "canalis '-oknak mondja, amit a latin szótárak mesterségesen ásott medernek fordítanak. Pár sorral lejebb azonban maga Marsigli egyértelműsíti, hogy nem meseterséges, hanem a folyó által épített medret ért a fok alatt. L.F.Marsigli: Danubius Pannonico Mysicus Tom i. Pars III.. 115 Iványi Bertalan: A Tisza kisvízi szabályozása, Vízügyi Közlemények 4.sz. 1948. 116 Botár I. - Károlyi Z.: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője, Vízügyi Történeti Füzetek 2.sz Bp.1970. 56
