Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
5. Dr. Deák Antal András: Vásárhelyi Pál és Pietro Paleocapa Tisza-szabályozási terve
5. VÁSÁRHELYI PÁL ÉS PIETRO PALEOCAPA TISZA-SZABÁLYOZÁSI TERVE Sz András hava (november) 17-tól Karácson hó 14-ig történt kiküldetései alkalmával tett utazási költségek, s ugyanekkor érdemlett napidijáról szerkesztett jegyzék számvevői átvizsgálatatás s az eredményről nyújtandó értesítés végett barátságosan általküldetik..."'0' 1846 elején a Tisza-szabályozás rendkívül messze ható következményeit érezve kérvényt írt Széchenyi Istvánhoz, melyben két kívánságot fogalmazott meg: "Palliokapa [sic] velecei építési igazgató a maga útján utasittatnék, hogy vizsgálati eljárásomat felvilágosító útmutatásával könnyitni és elósegítni ne terheltetnék", Továbbá szeretné, ha 1847 március hónapban ''vagy egy más időben , országos költségen Olasz országba való küldetésemet kegyelmesen elhatároztatnék..."’0'' A levél bevezetőjében azt is megfogalmazza, hogy miért döntött így: “A Tisza tere sajátságánál fogva a töltések emelése egyik leglényegesebb részét és feladatát teszi a szabályozásnak; és jóllehet ezeknek tervezésében a mütan által szorosan kimutatott szabályokon kivül nem csak a tér fekvése, a víz ereje és természete, hanem még minden practicus müértőnek is e tárgyban könyvbe foglalt javallata és észrevételei is figyelembe vétettek, még is a Tisza szabályozás nagyszerűsége és a siker biztositása követelik, hogy minden erre vonatkozó tapasztalásokat is ismeretünk, s következőleg okulásunk tárgyává tenni törekedjünk". Vásárhelyi tervezetének ismertetése A terv tematikailag négy részre osztható. a. A bevezető részben a folyó hidrográfiai leírását adja. Gyakorlatilag követi az "Előleges javaslat" gondolatmenetét A Tiszát eltérő adottságai szerint hat szakaszra bontja. Figyelme kiterjed ezen szakaszok középszélességére, mélységeire, középsebességére, majd 17 helységnél a legnagyobb és legkisebb vízállás közti különbségekre. Ezt követően közli a "Tisza mérés alkalmával a víz ártér a tapasztalt emberek útmutatása szerint helységenkint felvétetett és kiszámíttatott" mértékét, majd hat pont vízemésztési adatait adja. A vízrajzi elemzést követően megfogalmazza azon elvek egyikét, mely tervének legsajátosabb eleme lett: "Ezen leírásból és a vízmüvi adatoknak rövid kivonatából kitűnik, hogy a Tisza Marmarosban a nagy eset miatt ragadó sebességgel rohan alá, melyet Ugocsa megyének a folyó által hordott porond* 104 105, kavics és fövény vegyíiletü és sok ágakban feldúlt térén is egész T. Újlakig megtart, alább pedig esetét elvesztvén kéntelen felduzzadni, és kiömleni: ebből önként következik azon szabályozási elv, hogy ott mindenek előtt sebességét kell megszerezni, mely czél nagyobb eset, egyenesebb és röv/debb lefolyás által azaz, átvágások által eszközölhető; sőt még a hajózás is igényli ezen rendelkezést, a mennyiben a vontató út fenntarthatása csak átvágások által eszközölhető, mely a folyó jelen helyheztetésében, midőn az ide-oda tévelyeg, ha léteznék is vontató út. jókarban tarthatása csaknem lehetetlen". b. Az átvágásokról szóló részt (12-21 o.) azzal kezdi, hogy megindokolja, miért szükségesek az átvágások föltétlenül. A fent említett sebességnövelés szempontja után egy új momentumot is felhoz elgondolása védelmére: a nagyobb "görbületekben" a víz olyan erősen támadja a partot, hogy azt szinte lehetetlen megvédeni. "Itt a folyó ellenállhatatlan erővel a homorú part felé nyomúl, s azt szakadásba hozza, miáltal a görbület szakadatlanul és folytonosan növekedő sebességgel öregbedik. Óvó építmények ily helyen már azon körülménynél fogva is tömérdek költséget igényelnek, mivel mindig a legnagyobb mélységben, s annál sűrűbben építtetnek egymáshoz, minél kisebb a görbületnek, mely a folyót képzi, félátmérője (rádiusa). Annál költségesebbek továbbá azok helyheztetésöknél fogva, oly helyeken, hol a magas vízár, s a jégmenet megtámaddásainak kitétetnek. Ezek kikerülésére átvágások lesznek alkalmazandók." Az átvágások az árvízveszélyt is csökkenteni fogják, nivel növekszik a víz sebessége és csökken a vízszint. Majd az átvágások kivitelezésének módját részletezi, végül azok számát is meghatározza: "Az átvágások száma, mellyek meghatározásánál különös tekintet volt a föld nemére, melyen átvonólnak t.i. a két part közzül a porhanyóbb földből álló, és hamarább sikert Ígérő jeleltetett ki, a térkép szerint 101 c. A töltéseket illetően az első kérdés, hogy milyen távol építsék meg őket. VÁSÁRHELYI viszonylag közel a folyóhoz vezetné a töltéseket, amit a következőképpen indokol meg: "Ha a parttól túlságos távolban húzatnak akkor azon kéntelenség áll elő, hogy a vízár előtt nagyobb s talán épen termékenyebb terület maradna nyitva; ez okból a töltésvonal meghatározásánál a parttér fekvése és a föld gazdasági használata tekintetbe vétettek, mert a Tisza partvidékének helyszíni vizsgálatából mindenki meggyőződhet a szinmérési adatok pedig csalhatatlan kimutatják, hogy a part közelibe fekvő föld többnyire emelkedettebb, mint a távolabbi tér, melly gyakran 5-6-7 lábbal is alább esik a partiénál, s így semmi kétséget nem szenved, mikép a parttól renden túli távolságban húzandó töltések 3 sőt sok helyeken 4 annyi munkába is kerü!nének"(23.o.). [Később ,ro MOL C 64 1846 F.9.p.12. 104 MOL C 132 Helytartótanácsi Lt. Gr,Szí a Közi Biz. Elnöke. 105 Itt. homok, kavics, hordalék (A magyar nyelv történeti - etimológiai szótára, Bp. 1976.) 52
