Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
4. Dr. Deák Antal András: A Körösök, a Duna és a Tisza felmérése
4 A KÖRÖSÖK, A DUNA ÉS A TISZA FELMÉRÉSE tervezetét" Elképzeléseit a Tisza-völgyi Társulat Központi Bizottságának ülésén, 1846 április 8-án ismertette, amikor is a "Tisza-völgyi Társulat által, a szabályozás vezetésére elválasztott fövizmérnök VÁSÁRHELYI Pál. a Választmány ülése alatt véletlenül szélütés csapása alatt leroskadva elhunyt"61 *. Egy másik korabeli forrás a tragikus eseményt a következpőképpen örökítette meg: "...a Tisza szabályozás nagyszerű vállalata kiviteléről tartott tanácskozásban...egy minden korábbi eszmélettől megfosztó guta ütés által" múlt ki'" VÁSÁRHELYI Pál élete és sorsa tipikusan a korszakra jellemző mérnöki élet és sors volt. A kor igényelte már és a végsőkig ki is használta a jól képzett műszaki értelmiségieket, mérnököket, de megfelelő társadalmi megbecsülésük még késett Sokuk egészségét a túlhajszolt munka és a zilált élet aláásta, és korán haltak meg Vásárhelyi Pál, a Reformkor Mérnöke, ötvenegy évesen VÁSÁRHELYI, a mappációs munkák vezetésével megbízott új igazgató, feladatát még körültekintőbben végezte mint elődje Mig u.i HUSZÁR Mátyásnál az árterületeket csak helyenként mérték fel, addig Vásárhelyi az egész árterület felmérését fontosnak tartotta Éppen ezért 1830-ban Dévénytől Péterváradig ismét ellenőrizték és kiegészítették az előbbi felvételeket, majd 1831 -1838-ig a PETRONELLTŐL TRAJÁN császár által építtetett hídig az Al-Dunán hydrometriailag is gondosan felmérték a folyót: Vízsebességet - és vízmélység - méréseket végeztek, szinteztek, hossz- és keresztszelvényeket készítettek Az egyes kritikus vagy örökké változó szakaszokra - pl a Szigetközbe - többször visszatértek. 1838-ban a jeges árvíz okait és következményeit vizsgálták Dévénytől Péterváradig. Vénektől Bajáig vízemésztési és vízsebességi keresztszelvényeket készítettek, valamint a Váci és Soroksári Duna-ágban, azokon a helyeken, ahol a közelben nem volt stabil építmény, 17 db kő fixpontot helyeztek el, s ezeknek egymáshoz való viszonyát meghatározták63 * *. Munkájukat a mérnökök a következő rend szerint végezték: Három geometra három figuránssal a Dunának meghatározott szakaszán mélységet mért, és az adatokat térképre vitte: négy geometra négy figuránssal a jobb és bal parton egymással átellenben szintezett; egy geometra két figuráns segítségével a két part között kötelet húzott ki, és a kötél mentén a geometra az egyik csónakban ülve vízsebességet mért. miközben a figuráns a pillanatnyi sebesség-adatokat a keresztszelvény megfelelő helyére bejegyezte VÁSÁRHELYI mérnökeinek sem volt sokkal jobb a sorsa, miként azt HUSZÁR Mátyás fent idézett levelében leírta. Amikor 1833-ban SZÉCHENYI Istvánt az al-dunai szabályozási munkák királyi biztosává nevezték ki. új lendületet kaptak az ottani folyófelmérések. Július 24-én Andreas SCHNELLER táborszernagy SZÉCHÉNYI közbenjárására 14 útlevelet küldött VÁSÁRHELYI Pál és hat mérnöktársa, valamint segítőik számára. Ezek egyike így számolt be viszontagságaikról: "31. júliustól 20. novemberig 833 nagy részént őszi időt, egy falombokkal összve font kunyhóban töltvén el, a lég minden viszontagságainak, egészségünk nem csekély veszélyeztetésével, s léterünk érezhető fogyatkozásával ki valánk téve...Vaskapu zuhatagin legféltőbb 64 kincsünkkel, életünkkel játszottunk. " Maga VÁSÁRHELYI Pál is hasonló módon emlékezik vissza. A felméréseket "a legnagyobb nehézséggel és gyakran a legnagyobb életveszéllyel végezték” - írja. "Közel 100 fixpontot a háromszögelés számára elhelyezni . meredek hegyeket kellet megmászni égető napsugár mellett...uttalan szakadékokon és völgyeken át" . A Dunának ez a korábban alig ismert szakasza ugyanis négy, részben ellenséges ország határát érintő, jórészt lakatlan és járatlan vad tájon húzódott. A folyó vad zuhatagjai miatt sok helyen vízről sem volt megközelíthető, partjai pedig úgyszólván járhatatlanok voltak. Vásárhelyi al-dunai mappációja már a jelent szolgálta. 1833-ban ugyanis SZÉCHENYI István királyi biztos vezetésével elkezdték a folyó ezen szakaszán a hajózást ősidőktől fogva gátló zúgókat hajózhatóvá tenni. Ez nemcsak magyar, hanem nemzetközi igény is volt. Megjelentek ugyanis a Dunán a gőzhajók, s Európa kereskedői vízi úton is el szerették volna érni a Balkánt. Pár év megfeszített munkájával elérték, hogy a gőzhajók csak a közepesnél alacsonyabb vízállásnál nem tudtak közlekedni. Ezekre a helyzetekre pedig a Duna bal partján egy nemcsak hajóvontatásra, hanem társzekerek számára is alkalmas utat építettek. Az u n. Széchenyi-út tervező és irányító mérnöke VÁSÁRHELYI Pál volt. A Duna-mappáció második szakaszát, a szabályozáshoz szükséges szintezések felülvizsgálatát, a fixpontok és a vízmércék elhelyezését 1835-45. között közvetlenül HIERONYMI Ottó66 vezette. MOL C 64 - 1846 • F 9 N 35 MÓL 64 1846 F9 p 101 Hieronymi Ottó fent idézett jelentése Kecse Ferenc levele Széchenyi Istvánhoz Magyar Vízügyi Múzeum 28.17.100 Haupt-Bericht des ding Ing P. Vásárhelyi an den kön. Commiss-.r Graf Stefan Széchenyi 1-22.pp 1 t. 8 térk. Hieronymi Ottó Ferenc 1803-ban Győrött született és tanult, majd az Institutum Geometricumban 1823 dec. 1-én földmérői oklevelet kapott A Duna-mappációnál Vásárhelyi munkatársa és helyettese, majd 1846-tól utóda 1842-ben a Béga csatorna munkálatainál ideiglenes igazgató mérnök 1837-1841 majd 1844-46 a pozsony-nagyszombati lóvasút tervezője és építője 1848-ban Széchenyi István a közmunka és közlekedésügyi minisztérium vasútépítési osztályának vezetőjévé nevezte ki 1849-ban igazgató főmérnök, rövid ideig Görgey hadtesténél hadmérnökként is működött A szabadságharc után meghurcolták, a vizsgálati fogság és az Al-Dunán szerzett betegsége következtében 1850 április 30-án meghalt 37
