Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
4. Dr. Deák Antal András: A Körösök, a Duna és a Tisza felmérése
4 A KÖRÖSÖK, A DUNA ÉS A TISZA FELMÉRÉSE 4.5.3. Az AI-Duna-szabályozás A mappációs munkák közé szervesen illeszkedik - éppen a gondos felmérések gyümölcseként felvállalható - AI-Duna-szabályozás, amelyben Vásárhelyi, mint a tervek elkészítője és a kivitelezés irányítója kulcsszerepet töltött be. Sikerében része volt természetesen a keze alatt dolgozó kiváló mérnök kollégáinak is. Elsősorban TOMSICH Domokosra kell itt gondolnunk, aki távollétében őt megbízhatóan helyettesítette. Az AI-Duna-szabályozás célja az volt, hogy a kereskedelem számára megnyissák az utat a Balkán felé. Az ügyet SZÉCHENYI István szorgalmazta leglelkesebben, mert meggyőződése volt, hogy az ország gazdasági felemelkedésében a kereskedelem élénkítése rendkívül fontos. A munkálatok két területen folytak: 1. A Duna zuhatagos szakaszait a gőzhajók számára járhatóvá igyekeztek tenni. 2 Ugyanezen szakaszon a folyó bal partján vontató és szekérutat építettek. A munkálatokat - kissé megtévesztő módon - Vaskapu-szabályozásnak is szokták nevezni. A hírhedt "Vaskapu" azonban csak egyike volt a hajózás szempontjából problémás helyeknek. A Stenka, Kozla, Dojke, Tachtalia, Greben és Jucz zuhatagok is halálos veszedelmet jelentettek a gőzhajók számára kis és közepes vízállásnál.. így a kritikus, közlekedés szempontjából megoldásra váró szakasz Ó-Moldovától Turnu-Severin-ig terjedt (125 km). A vállalkozást nehezítették a politikai jellegű gondok, mivel a folyó jobb partja a török fennhatóságú Szerbiához, Orsóvá alatt pedig a bal part is idegen - Havasalföld - fennhatóság alá tartozott. VÁSÁRHELYI minden erejét arra fordította, hogy a rá bízott feladatnak a legmesszemenőbbig megfeleljen. Jelzik ezt SZÉCHENYI hozzá írt sorai is: "Nem marad más hátra, mint Önt arra kérni, vigyázzon, nehogy a buzgalom és a megerőltetés kárt tegyen Önben; Ő királyi Fenségének Önre és szolgálataira továbbra is szüksége lesz - és én azt nagyon jól tudom, hogy a magyar ember, ha önérzetét meg nem sértik és tiszteletben tartják, nem az eltunyulással, hanem a túlzott buzgalommal szokott vétkezni. Ön közvetlenül hazánk felvirágzásán és naggyá válásán fáradozik, többet nem mondok; ez lebegjen azonban mindig szeme előtt, és tehetségével és barátságával támogassa az én jószándékú fáradozásaimat..." A zuhatagok hajózhatóvá tétele terén a legnagyobb lépést 1834 nyarán tették, amikor is a rendkívüli alacsony vízállás lehetővé tette, hogy pusztán kőfejtő eszközökkel és módszerekkel törjék a sziklazátonyokat. 1000 sziklarobbantó- és törő dolgozott, hogy 15-20 láb szélességben a legkisebb vízszint alatti magasságig letörjék a zátonyokat. Az Izlás, Tachtalia, valamint Greben szikiapadnál 2-3 láb magasan kiemelkedő szirteket tüntettek el. Még MILOS szerb fejedelem is adott segítséget: előbb 500, majd 1000-15000 emberrel törette a vízből kiálló szirteket.. Vásárhelyi tudta, hogy ez a módszer nem oldhatja meg végérvényesen a hajózás gondjait. Ezért terveket készített, melyek szerint zsilipeléssel a zuhatagokat megkerülő csatornákban vitték volna át a hajókat a kritikus szakaszon. ( Jucz hajózó csatorna67 vagy az Izlás és Tachtália táján építendő csatorna és zsilipkamra68 tervrajzai fennmaradtak.). Megépítésükhöz azonban még, mind a technikai mind pedig az anyagi feltételek hiányoztak. így meg kellett elégednie azzal, hogy az Al-Dunán fáradozásuk eredményeként már közepes vízállásnál is bátran közlekedhettek a gőzhajók. Az útépítésnél végzett rendkívüli mérnöki teljesítményének szép példája az Országos Levéltárban őrzött úttérképe: Kazántól Ogradenáig terjedő szakasz hossz-szelvényét 28.8 m hosszú színes térképre rajzolta - 55 db keresztmetszetrajzzal69. Az Al-Duna szabályozás sikerét pedig a DDSG hajóinak menetrendjei bizonyítják a legékesebben. Tavasztól őszig rendszeresen közlekedtek a gőzhajók Bécs és Konstantinápoly között. A közepesnél alacsonyabb vízállásnál a kritikus szakaszon a hajókat a már megépült Széchenyi-úton szekerekkel váltották ki. Ne gondoljuk azonban, hogy VÁSÁRHELYIT kiváló teljesítéményéért az Építési Igazgatóság méltányosan jutalmazta. Akkor nem született volna meg SZÉCHENYIHEZ írt alábbi panaszos levele 1834-ben: (A hír, miszerint egy császári normatíva értelmében mindazok, akik 40. életévüket betöltötték, minden stabil császári állás betöltésétől eleve kizáratnak, csak az ürügyet szolgálja ahhoz, hogy tollat ragadjon:) "Mit várhatok - miden csalást kizárva - most, hogy éppen 40 éves leszek? Alkalmazásban állok egy nagyszerű vállalkozásban, ami az országnak tartós jólétet teremt, lelkiismeretemre mondom, sok nehézséget átéltem, rossz, de drága ételeken éltem, nyomorúságos csárdákban éjszakáztam, melyek egészségemet, életemet veszélyeztették, és egyáltalán mindent megtettem, ami erőmből tellett...Hogy dotálásom a teljesítményekkel, a rám háruló felelősséggel azonos értékű-e, azt Méltóságod maga is meg tudja ítélni, de az bizonyos, hogy aligha elegendő arra, hogy a család igényeit kielégítsem. Ha a családom velem van, a gyermekek nevelése elmarad, külön élve pedig megduplázódnak a kiadások, és hogy a közelgő öregkorra tudnék valamit megtakarítani, lehetetlen." - Ha valaki azt gondolja, hogy valami félreértés 67 68 69 38 MOLS Duna 74 T 7/9/ MOL S Duna 74 T 7/8.a/ MOL S Duna 74 7/a/
