Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
3. Fejér László: Beszédes József munkássága és a vízitársulati mozgalom
3. BESZÉDES JÓZSEF MUNKÁSSÁGA ÉS A VÍZITÁRSULATI MOZGALOM 12. ábra BESZÉDES József és mérnöktársai HALÁSZ Ignác, VÖRÖS László és PÓKA Antal tervének címlapja 1834- ból Az elmélkedésre és írásra is hajlamos BESZÉDES József vizszabályozási ötleteit - gyakran még azok végleges kidolgozása előtt - közreadta a Tudományos Gyűjtemény hasábjain, vagy megjelentette a saját költségén Tette mindezt azért, mert meggyőződése volt, hogy a hazai vízimunkák ügye jórészt azért nem halad előre, mert mérnökeink terveit nem teszik közzé, nem fejtenek ki mellette nyilvános propagandát. A Tudományos Gyűjtemény 1830. évfolyamában közölt tanulmányai, - nevezetesen a mérnöki munka helyéről a történelmi társadalmakban; az Al-Duna szabályozásáról, valamint a mezőgazdasági mérnöki feladatokról, - szakmai körökben heves kritikát váltottak ki. Nem kisebb személyiség, mint VÁSÁRHELYI Pál állt csatasorba, hogy bírálatát a lap hasábjain megfogalmazza VÁSÁRHELYI a precíz mérnöki megfogalmazást, az elképzelések konkrét kiindulási adatait, a tudomány matematikai alapjait kérte számon BESZÉDESTŐL, míg az a meggyőzendő laikus értelmiségiekre tekintettel elképzeléseit népszerű tudományos mezbe öltöztetve inkább csak vázolta, de nem dolgozta ki A 43 esztendős BESZÉDES valójában elvetette a sulykot, amikor a SZÉCHENYIVEL együtt végighajózott Al-Duna felületes megtekintése után arra a megállapításra jutott, hogy a Vaskapu-szorosban végrehajtandó mederbővítés jelentősen hozzá fog járulni a Duna árvizeinek csökkentéséhez. Alapjában véve az egész al-dunai kérdés túlnőtt az empirikus beállítottságú BESZÉDES tapasztalatai körén és az így elhamarkodott írásra Vásárhelyi nagyobb tárgy- és helyismerettel válaszolt. Az 1819-ben a filozófia doktori címét elnyert BESZÉDES József szakírói tevékenysége a körülötte dúló szakmai viták ellenére nagyban hozzájárult a magyar műszaki tudomány XIX. századi fejlődéséhez, a magyar szaknyelv kialakulásához. Mindezek ismeretében nem véletlen, hogy az alig néhány évvel korábban megalakult Magyar Tudós Társaság (a Tudományos Akadémia) 1831-ben tagjai sorába választja. Személyében ő volt az Akadémia első mérnök tagja, aki a komplex vízgazdálkodás gyakorlatának egyik korai úttörője volt 1842-ben például megbízást kapott a somogy-baranyai Fekete-víz szabályozási terveinek kidolgozására. A feladatot úgy oldotta meg, hogy a vízrendezési munkák tisztázásával együtt támpontokat adott az érintett terület vízgazdálkodási lehetőségeinek fejlesztésére is. így foglalkozott az árvédelem, vizszabályozás, víziút-kiépítés, vízkivétel, vízienergia-hasznositás, lecsapolás... stb. kérdéseivel is, kiemelve a szükséges műszaki beavatkozások sorrendjének és egybehangolt fejlesztésének fontosságát.25 BESZÉDES József pályájának igazán aktív korszaka az 1820-1840 közötti évekre esik. A magyar reformkor egyik legjellemzőbb műszaki képviselője volt. Ennek megfelelően minden figyelmét a magyarországi vizek Egyik legismertebb gondolata is ezt a szemléletet tükrözi: "Házad udvarából ne ereszd ki az eső vagy hó levét, míg nem használtad; úgy határodból, vármegyédből, országodból használatlanul a vizet ki ne bocsássad, mert ez ingyen az Isten becses ajándéka." 25
