Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
3. Fejér László: Beszédes József munkássága és a vízitársulati mozgalom
3. BESZÉDES JÓZSEF MUNKÁSSÁGA ÉS A VÍZITÁRSULATI MOZGALOM BESZÉDES vizekkel kapcsolatos tevékenységének alapelve volt, hogy nem elegendő a vizek és folyók kártételeinek elhárítására korlátozni a vízszabályozási munkákat, hanem a nemzet gazdasági felemelkedése érdekében a vizek minél teljesebb körű hasznosítására kell törekedni A helyzetet úgy ítélte meg, hogy a mezőgazdaságra építő nemzetgazdaság korántsem használja ki mindazon lehetőségeket, amelyeket a Kárpát-medence vízrajzi viszonyai számára lehetővé tennének. Minden munkájában vissza-visszatérő gondolat, hogy a mocsárlecsapolások, a víziutak széleskörű kiépítése és a mesterséges csatornákra telepített vízimalmok járulhatnak hozzá a gazdasági fejlődéshez. BESZÉDES József vezetése alatt a Sárvíz mentén végzett munkák 1824-ben befejeződtek. A szabályozás királyi biztosa ZICHY Ferenc gróf a vállalkozás eredményeit az alábbiakban foglalta össze az országgyűléshez küldött jelentésében: • a mocsár kiszárításával közel 400 km2-nyi jó széna, illetve gabonatermö területet nyertek a birtokosok, • a Kapos és a Sió Simontornya alatti rendezése lehetővé tette a folyók felsőbb szakaszának rendezését, a lecsapoló csatorna révén Veszprém vármegye legdélibb vidéke kapcsolatba kerülhet a Dunával, hiszen a csatornán szerencsés esetben 500 q terhelésű hajók is közlekedhetnek. • a társulati munkákkal egybekötött Duna-szabályozási munkák a Baja-Báta-Mohács közötti szakaszon közel 30 km-rel rövidítették meg a dunai hajóutat. A vállalkozás sikeres fordulata már menetközben mozgósította a Kapós-völgy birtokosait. 1821-ben itt is megalakult egy társulat, a Kaposvízi Társulat. Míg a simontornyai vízimalom két gátja lezárta az egész völgyet, addig itt szabályozásra gondolni sem lehetett. Beszédes József tervei alapján 1835-ig végrehajtott munkálatok a Sió- és a Kapós-mentén rendezték a helyzetet. A lebontott balatonkiliti-i és simontornyai malmok helyett a "félreszorító'' csatornákra újabbakat helyeztek A Kapos és a Balaton vízszinét leszállítva az érintett földbirtokosok közel 500 km2 szántóterületet nyertek Az elvégzett munkákkal a társulatok működése nem szűnt meg. Az elkészült művek fenntartása és javítása továbbra is a társulatok gondját képezte A problémák jelentőségét érzékelteti, hogy a pozsonyi országgyűlés - BESZÉDES aktív közreműködésének köszönhetően - 1827-ben a XXXIII törvénycikkel sietett rendezni a kialakult helyzetet. BESZÉDES József dunántúli sikerei a Tisza- völgyében is ismertté váltak. 1830 és 1833 között a Fehér-Körös Menti Arad vármegyei birtokosok felkérésére malomcsatornát tervezett. A malomcsatorna társulatba maga József nádor is belépett, hiszen itteni birtokai révén a műszaki munkákban érdekeltté vált. A csatorna hivatalos átadása 1840 novemberében történt meg. A siker teljes volt. Arad vármegye a mérnök nemesi rangra emelését kérelmezte a királytól. A királyi kegy ugyan elmaradt, de BESZÉDES József alkotókedvét ez nem törte meg. Ekkor már javában dolgozott nagy művén, a Dunát a Tiszával összekötő Pest-Csongrádi hajócsatorna tervén. Régi álmát látta a megvalósulás útjára térni, mikor az országgyűlés 1840-ben megalkotta a Duna- Tisza csatornáról szóló XXXVIII. törvénycikket. Hiába támogatta azonban az elképzelést a pozsonyi diéta, SZÉCHENYI István gróf, a neves pénzember SINA György báró, VÉCSEY Miklós báró szatmári főispán, sőt maga József nádor is - az elképzelés nem jutott el a megvalósulásig, S ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a Pest-csongrádi csatorna BESZÉDES József papírra vetett látomásaiban egy sokkal nagyobb szabású víziútrendszernek, a Kolozsvárt Graz-cal összekötő keleti-nyugati csatornának egy része volt csupán - akkor a kudarc még fájóbb lehetett a mérnöknek. 24 11. ábra Beszédes József 1844-ben megjelent műve Széchenyi István nagycenki könyvtárából
