Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)
I. A szárazföldek erei
Az egyes óceánok vízgyűjtő területe és a lefolyástalan területek kontinensenként (Antarktisz nélkül) Kontines AtlantiJegesIndiaiCsendes Lefolyástalan Összeóceán tenger óceán óceán területek sen millió millió millió millió millió millió km2 % km2 % km2 % km2 % km2 % km2 Ázsia 0,5 1,1 11,2 25,5 11,7 26,6 8,2 18,6 12,4 28,2 44,0 Afrika 14,9 49,9 — — 6,1 20,4 — — 8,9 29,7 29,9 ÉszakAmerika 8,3 34,6 10,2 42,5 —4,5 18,7 1,0 4,2 24,0 Dél-Amerikal6,3 90,0 —— — 1,0 5,6 0,8 4,4 18,1 Európa 6,5 65,0 1,6 16,01,9 19,0 10,0 Ausztrália—2,9 33,0 1,8 20,5 4,1 46,5 8,8 A szárazföldek Antarktisz nélkül 46,5 34,5 23,0 17,1 20,7 15,3 15,5 11,5 29,1 21,6 134,8 A szárazföldek az Antarktisszal együtt 29,1 19,5 148,9 (J. Marcinek: Das Wasser des Festlandes, Gotha-Lipcse, 1975 nyomán.) bőségesebb felszíni lefolyást lehetővé tevő esőzések lépnek fel (szemiarid típus). Az időszakosan kiszáradó medreket újból és újból megtöltik a vizek. 3. Szabálytalan időközönként vizet szállító folyók: a teljesen száraz területeken találhatók. Ezekben a ritka, gyér csapadék nagy része gyorsan elpárolog, illetve beszivárog a forró, kopár kőzetfelszínről. Vízfolyások csak igen ritkán és nagyon rövid időre alakulnak ki. Sok folyó forrásától a torkolatig szinte azonos éghajlatú területen halad. Ezeket az adott klimatikus viszonyokkal összhangban lévő vízfolyásokat autochton, tájba illő fo- lyóknak nevezzük. A nedves éghajlatok autochton folyói állandó vizűek. Vízhozamuk, néhány kivételtől eltekintve, lefelé haladva állandóan növekszik. A száraz területek autochton folyói viszont csak időszakosan szállítanak vizet. Vízhozamuk lefelé haladva egyre csökken, sőt egyesek kiszáradnak, mielőtt elérnék a tengert, vagy belső lefolyástalan medencékben vesznek el. Medrük és völgyük az év nagy részében szárazon tátong. Ehhez a csoporthoz tartoznak Észak-Afrika vádijai. Ilyen az észak-amerikai N agy-medencében aHumboldtRiveris. E két autochton csoport között foglalnak helyet az allochton, tájidegen vízfolyások, az úgynevezett jővevényfolyók. Ezek nedves vagy hóval és jéggel borított területeken erednek, és száraz területeken folynak keresztül, ahol legföljebb gyér, időszakos patakok ömlenek beléjük. Egyrészt csökken a völgysűrűség, ugyanakkor nő a párolgás és az elszivárgás. Ezt a folyamatot az öntözéshez és más emberi tevékenységhez szükséges vízkivétel, újabban pedig a mesterséges tavakká történő felduzzasztás még inkább gyorsítja. A veszteséges vízháztartás így a vízszállítás fokozatos csökkenését eredményezi. Földünk leghatalmasabb jövevényfolyói - felső szakaszuk bőséges vízutánpótlásának köszönhetően — elérik a tengert. Ezek közé tartozik a Niger, a Nílus, a Colorado, Elő-Ázsia számos folyója stb. A Nigert, 27
