Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)
VIII. Megzabolázott folyók
vízkiszorítású hajók is közlekedtek. A 320 km hosszú Rajna-Rhőne-csatorna 164 zsilipé hamarosan teljesen elavultnak számított. A Rajna egészen Baselig történő fokozatos kiépítése új helyzet elé állította a mérnököket is. A Németország területén a századforduló után épített csatornákat - mint az Ems-csa- torna (1899), az Odera-Havel-csatoma (1914), illetve ennek folytatása, a Mittel- land-csatorna (1938) - már kezdettől fogva 1000 t-ás hajók számára tervezték. Ahol szükségessé vált, a hajók emelését ötletes szerkezetekkel oldották meg. A Szovjetunió kelet-európai területén egyre több csatornát kötöttek rá a Volga víziútjá- ra. A síkvidék északi részén az Onyega-tó lett a közlekedés legfontosabb elosztóközpontja. A tavon vezet keresztül a Balti-tengert a Fehér-tengerrel összekötő Fehér-tenger-csa- toma, amelyet 1933-ban helyeztek üzembe, valamint az új, az ötvenes évek végén a teljesen elöregedett Mária-csatorna örökébe lépő Volga-Balti-csatorna. Az 1952-ben átadott Volga—Don-csatornán keresztül a volgai hajók kijuthattak az Azovi- és a Fekete-tengerre is. A harmincas és hetvenes évek közötti csatornaépítések nyomán a Szovjetunióban új transzkontinentális víziút jött létre, amely a Volgának, Oroszország hagyományosan legfontosabb víziútvonalának jelentőségét még inkább az előtérbe helyezte. Az egykor szó szerint belvízi - hiszen beltóban végződő - hajóút ma egymástól több ezer kilométer távolságra fekvő tengereket köt össze. A Volgáról - ha a Kaszpi-tengert is közéjük soroljuk - öt tenger felé nyílik kijárat (Fehér-tenger, Balti-tenger, Kaszpi-tenger, Azovi-tenger, Fekete-tenger). A szovjet főváros az 1933-1937 között a Volgával ösz- szekapcsolt Moszkva folyón keresztül mindegyik említett tenger felől hajóval is elérhető. Az európai belvízi hajóutak összefonódása gyorsan folytatódik. Francia gazdasági körökben újból és újból felvetik egy, a Szajnát Európa belföldi víziútjai, valamint a Rajna és a Duna között már építés alatt álló, illetve az Elba, Odera, Visztula és a Duna között, és a Visztula és a Dnyeper között tervezett csatornák (Döring és mások nyomán)
