Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Halászat - Általános ismeretek
mennyiségű természetes táplálékhoz is. Takarmányozással tehát a hozam nem fokozható tetszőlegesen. Általában a tó természetes és trágyázási hozama összegének (a természetes táplálékból képződő halhús mennyiségnek) 3-4— szeresével lehet a halhushozamot takarmányozással gazdaságosan emelni. Egy olyan halastóban, amelynek természetes és trágyázási hozama kh-anként 100 kg optimális takarmányozással összes hozamként 350-400 kg halhúst termelhetünk. A pontytenyésztésre a magyarországi éghajlati viszonyok rendkívül kedvezőek. Általános és alapvető elv azonban az, hogy a halastavak más mezőgazdasági termelésre rentábilisan alkalmatlan területen épüljenek. így legtöbb tógazdaságunk savanyufüves, vizjár-’ ta völgyben vagy szikes legelő-területen létesült. Ez az irányzat ma is érvényben van. Elsősorban olyan helyen épüljenek tógazdaságok, amelyek más, jobban jövedelmező vagy nagyobb termést Ígérő mezőgazdasági termelésre nem használhatók fel. A különböző talajú és vizellátásu tavak termelőképessége és ettől függően a természetes hozama nem egyforma. A legrosszabb tavak csupán 100 kg alatti halhúst biztosítanak trágyázás és takarmányozás nélkül. A legjobb - általában kisebb kiterjedésű, tehát intenzivebben kezelhető - tavak természetes hozama viszont 300-500 kg halhús, amely a kedvező körülmények ritka összejátszódása esetén 600-800 kg-ra is emelkedhet. Olyan tó azonban, amely ezt a természetes hozamot hosszú éveken keresztül biztosította volna, nálunk nincs. A hazai tavak - az előbbiekben értelmezett - természetes hozama kh-anként 150 kg körül van, ez a mennyiség azonban intenzív gazdálkodással fokozható. Halastavaink átlagos összes hozama (bruttó hozam) 300-400 kg között mozog. A természetes hozamokat - amint láttuk - sok tényező befolyásolja, s emiatt nagysága is tág határok között változik. Tájékoztatásul közlünk néhány adatot. Tiszántúl: a hortobágyi szikesen levő nagy tavakban 50-100 kg, kisebb tavakban és jobb talajon 100-200 kg. Dél-Tiszánrtulon 100-200 kg, kedvező körülmények között 200-250 kg. Duna-Tisza közén nagy tavakban 100-150 kg, kisebb és jobb talajon fekvő tavakban 200-250 kg. Dunántúlon igen változó a természetes hozam, tőzeges, berki talajon 100, ritkán 150 kg. Kötöttebb agyag- és vályogtalajon pedig 150-300 kg.- 337 -
