Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Halászat - Általános ismeretek
vagy ivadékaikba raktározzák) és a körfolyamatot bezáró elbontó szervezetek« A halastóban élő raktározó szervezetek egy része már olyan nagy testű, hogy velük halaink is táplálkozhatnak és igy közvetítésükkel hozzájuthatnak a moszatok által felépített szervesanyaghoz. Minden élő szervezet, tartozzék az bármely élettani csoportba (épitő, raktározó, elbontó szervezet) életműködéséhez szervesanyag oxidálása utján nyert energiát használ fel. Az energia felszabadításához pedig a szervezetnek oxigénre van szüksége, amelyhez lélegzés utján jut, az energiafelszabaditás mellékterméke a széndioxid és a viz. Az igy keletkező széndioxid növeli a halastó széndioxid koncentrációját, amely - mint láttuk - a szervesanyagépités alapanyaga. Evvel a széndioxidból felépített szervesanyaggal azonban nem gazdagodik a halastó szervesanyag tömege (szervesanyag tőkéje), mert ez az energianyerés céljából elbontott, tehát egyszer már felépített szervesanyagból lett. A széndioxidkészlet a levegőből és egyéb befolyó vizekből pótlódhat. Jelentősen gazdagítható a halastó e*'ndioxid-kon- centrációja a megfelelő módszerrel beadott szerves^rágyával. A szervestrágya rothadóképes szervesanyagtartalma jól elosztva, ill. feloldva a tó vizében, a széndioxidképződés alapanyaga lehet. A halastó hasznos növényei által felépített szervesanyagnak csak kis része jut el a halakhoz és halmozódik fel azok testében. A termelő szakembereknek az a törekvésük, hogy tavaikban minél több, a haltáplálékállatok által közvetlenül felvehető szervesanyag épüljön fel és a haltáplálékállatokát a lehető legnagyobb részben a haszonhalak fogyasszák el. Gondoskodnak tehát arról, hogy az ő szempontjukból káros vizinövényzet, nád, sás, vizenuszó levelű növényzet stb. ne hatalmasodjék el a halastóban és a tavaszi kihelyezéskor (esetleg a nyári ráhelyezéskor) a halastavak haszonhal-népességét úgy szabályozzák, hogy a haltáplá- lékszervezetek zömét azok elfogyasszák és testükben elraktározzák. Ha ugyanis ritka a halnépesség, az nem képes a tó egész területén szétszóródó haltáplálékszervezeteket összeszedni, ezáltal nagy lesz az a táplálékmennyiség, amely ilyen módon közvetlenül kárbavész. Ha túl sürü a pontynépesség, akkor a sok hal-> 335 #
