Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Halászat - Általános ismeretek
A tógazdasági célokat is szolgáló tározók műtárgyainak több igényt kell kielégíteniük, mintha csak tározási célokat szolgálnának, Az utóbbiaknál csak az a feltétel, hogy az előirt viz- mennyiséget a megengedett sebességgel vezesse akár a tározóba, akár abból. Azoknál a tározóknál, amelyekben halgazdálkodás folyik, a fenti feltételeken kivül a műtárgyaknak biztosítani kell a közúti vagy gazdasági vasúti közlekedést és a vizijármüvek akadálytalan mozgását. Ez utóbbiak megszabják a műtárgyak minimális szélességét és a felettük levő áthidaló szerkezet alsó élét, továbbá az elzárómű kialakítását is lényegesen befolyásolják, A felhúzható elzárószerkezetet olyan magasra kell tudni felemelni, hogy alatta a vizijármüvek közlekedhessenek. Ott, ahol a műtárgy két oldalán különböző vizszintek állhatnak elő, és ilyen nivókülönbség mellett a viziközlekedésre szükség van, a műtárgyakat kamaraz8ilipszerüen kell kialakítani. Végül a műtárgyaknál szükség van halrácsokra is, amelyek megakadályozzák a halaknak a tavakba való bejutását, illetve onnan való elszökését, A holtágak halasitásának szempontjai megegyeznek a víztározókra vonatkozó szempontokkal, A holtágak esetében azonban a legnagyobb probléma a lecsapolás megfelelő biztosítása. A rizsföldek halasitásának szempontjai az alábbiak: A rizsparcellák sekély vizzel boritott tavak, természetesen felmerült tehát az a kérdés, nem lehetne-e ezekben a tavakban pontyot tenyészteni. A kérdés annál is inkább indokolt, mert a rizs ugyanolyan klimatikus viszonyok között termeszthető, mint amilyen éghajlati körülmények a ponty tenyésztésére is nagyon kedvezőek. Azokban az országokban, ahol a rizstermesztés »ár csaknem ősi foglalkozásnak tekinthető, a rizsföldi haltenyésztés is nagy múltra tekint vissza. Nálunk a rizsföldi haltenyésztés lehetősége újabb keletű, ezért kiforrott tapasztalataink még nincsenek. A hazai tapasztalatok azt mutatják, hogy nálunk is érdemes a rizstelepeket halasitani, mert kát. holdanként 100 kg-os hal- termés is elérhető (átlagosan 40 kg/kh). "A hal a rizsnek nem árt, sőt hasznos." A hal pusztítja azokat a rovarokat, amelyek a rizsben kárt okoznak, a ponty az iszapban turkálva keresi táplálékát, ezáltal a talaj szellőzését javitja, végül az ürülékkel trágyázza is a talajt. A kísérletek meg is állapították, hogy a halasitott rizstáblákon a rizs hozama magasabb volt, mint a nem halasitott táblákon.- 366 -
