Budavári Kurt: Mezőgazdasági vízgazdálkodás. IV. Vízhasznosítás 2. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1964)
Halászat - Általános ismeretek
Ezzel közel jutottunk a tógazdasági igények ilyen szempontból való kielégítéséhez. Nincs semmi olyan támpont, amelynek alapján ez idő szerint választ lehetne adni arra a kérdésre, hogy a tározók egyes medencéinek mi a kívánatos, előnyös nagysága. Amint említettük, tógazdasági szempontból 400 kh körül van még belterjesen hasznosítható tavak nagysága, ez tározási szempontból is megfelelőnek látszik, ezért a tározók egyes medencéit lehetőleg maximálisan 400-500 kát. holdra tervezzük. A tározók lehalászása érdekében szükség van halágyra is. Ennek a megépítése semmi hátránnyal sem jár, mert a töltéseket úgyis anyagárokból épitik, csak az anyagároknak a lecsapoló zsilip körüli részét kell halágyszerüen kiképezni. Foglalkozni kell a tápláló és lecsapoló csatornák, valamint a zsilipek kérdésével is. Tározóknál nincs szükség külön-külön tápláló és lecsapoló csatornára és zsilipre. A belvízi tározóknál ez magától értetődik, mert a tározóba csak olyankor vezetnek be vizet, amikor azt a befogadók nem képesek elvezetni, tehát nem kell egyidejűleg a tározóba és a tározóból vizet vezetni. Az öntözővizet akkor vezetik a tározóba, amikor arra az öntözőterületen nincs szükség vagy ott csak részben hasznosítható, tehát alapjában véve itt sem kell egyidejű be- és kivezetéssel számolni. Az igények részletesebb megismerése alapján, ezek kielégítése érdekében előnyös lehet külön tápláló és lécsapoló csatorna épitése. A tározóhoz tartozó öntözőrendszeihen lehetnek olyan területek, amelyek csak a magasabb vizzel öntözhetők gravitációsan, ezért kívánatos, hogy a tározóban mindig legyen magasabb szinten viz. A tározóból elvezetett vizet a lehetőség szerint pótolni kell. Előfordulhat, hogy olyankor vezethető a tározóba magasabb szintű viz, amikor a mélyebb területeket öntözik. Ebben az esetben a gazdaságos megoldás, ha a tározó egyes medencéiben levő vizet ugyanakkor vezetik el öntözésre, amikor a tározó többi medencéjében magasabban eresztik be a vizet. Ezt pedig csak akkor lehet megoldani, ha a tározónak van külön tápláló és lecsapoló csatornája. A gazdaságosság fogja eldönteni, hogy az esetenkénti szivattyúzás vagy a külön tápláló és lecsapoló csatorna és zsilipek épitése lesz-e előnyösebb. Egyes területeken esetleg az öntözési időt lehet megváltoztatni, amikor sem szivattyúzásra, sem külön tápláló és lecsapoló csatornára nincs szükség.- 364 -