Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.4 Az öntözési módok összehasonlítása
egészséges gyökérzettel rendelkező növényzet megfelelő vízellátás esetén képes a párologtatás vízigényét pótolni anélkül, hogy akárcsak átmenetileg is, „frissítésre” szorulna. A mezőgazdasági növényekre vonatkozó fenti megállapításon túlmenően azonban lehet kertészeti igény a frissítő öntözés: pl. palántálás- kor, mikor a növényzet gyökérrendszere a vízfelvételben átmenetileg korlátozva van, vagy trópusi eredetű, párakedvelő dísznövények zárt térben való nevelése esetén. 1.44.2 Agrotechnikai célú öntözés Bizonyos esetekben előfordul vagy előfordulhat,hogy az agrotechnika egy-egy láncszemének jobb végrehajthatósága érdekében kell végeznünk öntözést. Erre néhány példa az alábbiakban: Homoktalajon a szélerózió ellen — mely különösen a fejletlen, kelőiéiben levő növényzetben tehet súlyos károsodást — végezhetünk öntözést. A nedves talajt ugyanis nem hordja a szél. Gyökémövények (répa) szedését tehetjük könnyebbé, ha öntözéssel fellazítjuk a megkeményedett talajt. Ritkán fordul elő, és rendszerint korán abbahagyott öntözésre utal, ha szükségessége fennáll. A kelesztő öntözés rendszeresen alkalmazott öntözési cél. Ha a vetőmag kikelését megfelelő talajnedvesség-állapot biztosítani nem tudja, indokolt a kelesztő öntözés. Végrehajtása különös gondosságot igényel, hogy egyrészt a talaj cserepesedésével ne nehezítsük a csíranövény kikelését, másrészt pedig hogy a talaj felső rétege (a csíra talajrétege) ne száradjon ki addig, amíg a gyököcske mélyebbre nem tud hatolni. A fagy védelmi öntözés igen hatásos, és jelentékenyen tudja növelni a termésbiztonságot. Végrehajtása üzemszerű. Kertészeti kultúrákban, gyümölcsösben komoly jelentősége van. Fagypont alatt —3, —4 °C-ig kellő védelmet nyújt. Nagy kár, hogy teljes besűrítettségi, valamint az egész területen való egyidejű öntözési igénye miatt a beruházási költsége magas. Az aszúsító öntözés célja az erre alkalmas szőlőterületeken a levegő páratartalmának fokozása és ezen keresztül a nemes rothadást előidéző gombák részére kedvezőbb életfeltételek biztosítása. Az őszi időjárás erre kedvező feltételeket is kínál. A talaj nemkívánatos sótartalmának kimosása is lehet az öntözés célja. A szikkimosás előfeltétele a vízáteresztő talajszerkezet. Szokták önálló öntözési célként emlegetni a trágyázó és növényvédelmi öntözést is, ez azonban eddig önállóan végrehajtásra még sohasem került. Így tehát ez nem több, mint a növény érdekében egyébként is végrehajtott öntözéshez esetenként kapcsolt kiegészítés, járulék. Ugyanis az öntözőtelep területén végzendő trágyázást és növényvédelmi munkát a hagyományos, az öntözéstől független módszerekkel végzik a gazdaságok. Esetenként előfordul, hogy alkalmilag az öntözővízzel is kijuttatnak tápanyagot, növényvédő szert, de ez nem teszi szükségtelenné a hagyományos módszert, mert a kizárólag trágyázó vagy növényvédelmi öntözés költségesebb és kevésbé üzemszerű. Ez alól kivételt egyedül talán a műanyag csöves altalaj-öntözési mód fog képezni, ahol a tápanyag-utánpótlást maradéktalanul, a növényvédelemből pedig talajfertőtlenítő és a szisztémikus szerek talajba juttatását gazdaságosan és üzemszerűen oldhatjuk meg öntözéssel. (Szisztémikus szereknek nevezzük azokat a növényvédő szereket, melyet a növény a nedvkeringésével eljuttat valamennyi szövetébe, s így azok — pl. a gyökéren felvéve — a levél szívó vagy rágó kártevőit is pusztítják.) 94
