Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)

1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.4 Az öntözési módok összehasonlítása

Rendszerint kapás- (soros) növények öntözésénél alkalmazzuk, az öntözőbarázdát a sorközökben vezetve. Öntözővízigénye a legkisebb: 60—100 mm. Egyes kötött, vizet nehezen vezető altalajú területeken jól bevált az ún. „mély barázdás” öntözés. A legkorszerűbb barázdás módszernek — a hosszú barázdának — az elterjesztése indokolt lenne.

1.41.2 Esőztető öntözési mód

Az esőztető öntözés berendezései mind hasonló elven üzemelnek, s így szoros értelemben véve módszerei nem alakultak ki. A gyakorlatban azonban az esőztető berendezések között teszünk különbséget, elsősorban a mozgathatóságuk alapján. Ezeket részletesen a 2.4 fejezetrészben ismertetjük.

1.41.3 Altalaj-öntözési mód

Nyílt csatornás altalaj-öntözési módszer

Láptalajokon alkalmazható módszer, melyre jellemző, hogy a csatornahálózat vízszintjét szabályozva a víz a szivacsszerű láptalajban oldalirányban és a kapillaritás révén felfelé emelkedve is jut el a táblában levő növényzet gyökeréhez. Előfeltétele a láptalaj.

Talajcsöves altalaj-öntözési módszer

Jellemzője, hogy a felszín, tehát 40—60 cm-re a művelési réteg alá behelyezett sűrű csőhálózatból lép ki a víz kis nyomóson az altalajba és oszlik meg a csövek között, illetve emelkedik feljebb a kapilláris erő hatására. A műanyagipar fejlődése révén vált lehetővé gazdaságos megoldása. A nagyüzemi gazdálkodás számára sok előnyt kínál.

1.41.4 Cseppenkénti öntözési mód

A cseppenkénti öntözési módszert jellemzi a közvetlenül a felszín alá vagy a talaj felszínére, vagy közvetlenül a talajfelszín fölé helyezett sűrű, 10—20 mm átmérőjű csőhálózat, melyre csepegtetőtestek vannak szerelve. E csepegtetőtestek adagolják a vizet a talajra. Üj módszer, melynek nagyüzemi gazdálkodásban való alkalmazhatósági vizsgálata folyamatban van. Módszerei: a felszín feletti, a felszíni és a felszín alatti cseppenkénti öntözés. Mindhárom lehet folyamatos vagy szakaszos adagolásé, az utóbbit kortyonkéntinek is nevezik.

1.42 Az öntözési módok arányai és változásaik iránya

Az egyes öntözési módok és módszerek arányai változtak és a jövőben is változni fognak, részben a növénytermelési eljárások, részben pedig az öntözéstechnika fejlődése következtében. E fejlődést a 16. táblázat jól érzékelteti.

Az öntözés adatfeldolgozási rendszere idővel változott. Ezért egyetlen táblázatba nehezen szorítható be. Ez a magyarázata annak, hogy 1958-ig — öntözőkapacitás-felmérés nem lévén — e rovatok üresek. Ugyanígy minden kultúra adata — akár felületi, akár esőztető volt is — egy helyen, a felületi öntözés rovatában szerepel 1962-ig. A ma is érvényes feldolgozási rendszer 1964 óta van érvényben. Az adatokat az egyszerűség kedvéért csak egyes évekről közöljük, mert a tendenciák így még élesebben rajzolódnak ki.

89