Budavári Kurt (szerk.): Mezőgazdasági vízhasznosítás. I. Öntözés (VIZDOK - Mezőgazdasági KkV, Budapest, 1978)
1. Az öntözőgazdálkodás alapismeretei - 1.3 Az öntözés szerepe a korszerű mezőgazdasági üzemben
— megfelő-e az öntözni szándékozott növények és az öntözés összhangja (növényarányok, kihasználtság, agrotechnika-öntözéstech- nika összhangja stb.), — az öntözőtelep méretezése gazdaságos-e, — és végül: a változó csapadékú évek gyakorisági sorai alapján számított kihasználás figyelembevételével gazdaságos-e a beruházás. 1.31 Öntözés vagy csapadékpótlás Néhány növényünk abszolút értelemben is öntözésigényes, mint pl. a rizs vagy egyes zöldségfélék (pl. paprika). Ezek öntözés nélkül nem, vagy legalábbis csak gazdaságtalanul termelhetők. Ezek vonatkozásában az öntözés a termelés előfeltétele. Legtöbb növényünk azonban öntözés nélkül is termelhető gazdaságos színvonalon. Ezek részére az öntözés csupán a termés fokozását, a termelés nagyobb biztonságát, és bizonyos esetekben a minőség fokozását jelenti. Ebből a szemszögből vizsgálva nézzük meg, hogy mit jelent az öntözővíz a termelésben: elégtelen csapadékú években annak pótlását vagy pedig annál lényegesen többet, azaz fokozottan intenzív termelést. Liebig minimumtörvénye szerint a terméseredmény a legkisebb mértékben jelenlevő termelési tényezőhöz igazodik. Ebből világosan következik, hogy nem lehet az öntözés mértékét az általános termelési színvonaltól elvonatkoztatni. Amíg az agrotechnikától függő termelési tényezők (pl. trágyaellátás, tenyészterület, fajta stb.) színvonala alacsony, addig indokolatlan lenne maximálisan biztosítani az öntözést, mert hiszen a bőséges vízellátás ellenére is a termés csak közepes szintű lehet. Ez esetben az öntözés tulajdonképpen a bőséges csapadékú évek mértékéig történő csapadékpótlásnak felel meg. Adott esetben lehet ez is célkitűzés, sőt gazdaságos is. Az öntözés azonban nemcsak lehetővé teszi az intenzív gazdálkodást, de általában költséges beruházása révén meg is követeli azt. Vagyis kívánatos és szükséges, hogy — ha az öntözés biztosítani tudja a növényzet vízigényének maradéktalan kielégítését —, akkor ezzel párhuzamosan magas színvonalon biztosítsuk az egyéb termelési tényezőket. Ez esetben a termelés felső határát egyrészt a növény biológiai potenciálja, másrészt pedig a klímatényezők közül az adott hőmérséklethez kapcsolódó lehetséges evapotranszspiráció (ETM) határozza meg. A növénynemesítés mai színvonala már eddig is biztosítani tudta, hogy ne a fajta legyen a termelést lekorlátozó tényező. Így tehát az agrotechnika javításával kell a klíma által határolt lehetőséget minél jobban megközelíteni, illetve elérni. Az intenzitás fokozásában tehát az öntözésnek hazánkban kulcspozíciója van. Az intenzitás fokozása azonban két síkon jelentkezik az üzemben. Lehet egyrészt egy növény termelését intenzívebbé tenni az agrotechnika, öntözéstechnika fejlesztésével. Erre kiváló példa az iparszerű termelési rendszerek elterjedése (pl. KITE)). Ugyanakkor azonban lehet a gazdálkodás intenzitását is fokozni az öntözés segítségével. Azaz a termelésszerkezetet, annak arányait alakítjuk át intenzívebb irányba, mint pl. kertészeti kultúrák termelése, állattenyésztés fejlesztése stb. Amíg a növénytermelés fejlesztése öntözés segítségével könnyebben és főleg viszonylag kisebb beruházással valósítható meg, addig az üzem szerkezetének — növénytermelés, állattenyésztés, segédüzemágak feldol6 81
